Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz):
1206 Képviselőtársam, aki már akkor örökzöld témának nevezte a forrásmegosztást, úgy vélte, szakmapolitikai alapon kellene az önkormányz atokra vonatkozó jogszabályokat rendbe tenni. Közölte továbbá, hogy mivel a törvényjavaslat toldozgatottfoldozgatott, ezért a Fidesz nem tudja támogatni. A forrásmegosztási törvény 2007. év végén történt módosítása tehát tovább növelte a káoszt. A jogalka lmazás során fellépő bizonytalanságok persze nem új keletűek. A fővárosi önkormányzatok a törvény kihirdetése után szinte azonnal szembesültek vele. Az SZDSZes főpolgármesterhelyettes - akit most már sorainkban is üdvözölhetünk, hiszen törvényhozóvá lépe tt elő - szerint a törvényalkotók három éve buta tévedést követtek el, kivonták ugyanis a bevételi oldalról és a számba vehető források oldaláról is az állandó népességre jutó normatívákat. A rossz törvény miatt, a főváros és a között még fennálló nézetkü lönbségek megszüntetésére az első félévben törvénymódosítást készít a Fővárosi Önkormányzat - nyilatkozta ezt akkor. Ez lenne az, csak némi késéssel? - kérdezhetném. De jól látható: önálló képviselői indítvánnyal van dolgunk, amelynek indoklásában az Állam i Számvevőszék jelentéseire hivatkozik. Az idei forrásmegosztás kapcsán az Állami Számvevőszék tavaly decemberben jelezte ugyanis aggályait, és kezdeményezte az önkormányzati miniszternél, tehát nem képviselőknél, hanem a miniszternél, hogy módosítsák a tö rvényt, és felhívta a figyelmet azokra a , amelyeket rendezni kell. Az egyértelmű alkalmazhatóság miatt a törvény előírásainak pontosítását is javasolták a szakminiszternek, a főpolgármestertől pedig azt kérték, hogy gondoskodjon a 2009. évi forrásmegosztá snál a 2007. és 2008. megosztás Számvevőszék által javasolt korrekciójáról. A forrásmegosztásban kettős és egymással nem összhangban lévő jogszabályozás alakult ki ugyanis. A forrásmegosztási törvény nem határozza meg a megosztásnál figyelembe veendő felad atokat sem, az önkormányzati törvény megosztás módjára vonatkozó előírásaival ellentétes, illetve annak nem megfelelő előírásokat is tartalmaz. Érdemes lenne részletesebben is megvizsgálni a megállapításokat, ugyanis azok mennyiségében és súlyában is megké rdőjelezik a tárgyalt törvényjavaslat alkalmasságát. Nem is térnék ki ezekre, hiszen a képviselő asszony elég részletesen bemutatta ezeket a problémákat. Összefoglalásképpen azt tudnám elmondani a jelenleg hatályos törvényről, hogy a jelenlegi állapotában valóban nem alkalmas arra, hogy annak alapján átlátható, ellenőrizhető, előre kiszámítható módon történjen meg a több mint 200 milliárd forint iparűzési, idegenforgalmi és luxusadó elosztása. Nemcsak az a probléma, hogy hogyan osszák szét a forrásokat, han em még az is kérdéses, hogy milyen adónemeket kell bevonni a megosztásba. (17.20) A forrásmegosztási törvény nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel sem, az Állami Számvevőszék véleménye szerint ellent is mond annak. A hatályos szabályozás ütközik to vábbá a helyi adókról szóló törvénnyel, ráadásul a költségvetési törvény fogalomhasználata sem pontos, nem egyértelmű. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ejtsünk néhány szót a benyújtott törvényjavaslatról! A jelenlegi tervezet - mint már említettem - a z ÁSZ észrevételeire hivatkozva megpróbálja tisztázni azokat a fogalmakat, amelyeket az önkormányzati törvény, illetve az állami költségvetésekről szóló törvények tartalmaznak. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen évente változó módon és különbözően új fog almakat használva állapítják meg az állami költségvetésben az önkormányzatoknak járó támogatásokat. Ezek gyakran nincsenek szinkronban más törvényekkel, illetve a helyi adókról szóló törvénnyel sem. Ez a veszély most is fennáll, hiszen a 2010es évre benyú jtott költségvetési törvényben lényegesen változnak az állami feladatokhoz járó támogatások. Nem foglalkozik ugyanakkor a módosító javaslat az ÁSZ azon aggályaival, hogy nem egyértelmű, mit tekintenek iparosított technológiával készült lakásnak. Ezt úgy hi dalná át, hogy odatesz a törvény mögé egy listát, amely álláspontunk szerint nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény előírásainak. A módosító javaslat továbbá nem tartalmazza az általunk többször
