Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
118 Itt kiem elnék néhány pontot, amelyek tükrözik a stratégia értékeit: az integrációhoz szükséges környezet biztosítása, például a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet támogatása, a fiatalok munkaválla lásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése, a kirekesztettség és marginalizáció esélyeinek csökkentése, a társadalmi mobilitás lehetőségeinek bővítése. Ezeket horizontális célok is áthatják, az esélyegyenlőség például így jelenik meg; de horizo ntális cél a fenntartható fejlődés biztosítása is. Az esélyegyenlőség területén kiemelten fontos azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a támogatása, akik valamilyen ok miatt hátrányt szenvednek. Az ő helyzetük javítása a stratégia egyik prioritása. A szolgá ltatások, intézmények megtervezésekor e társadalmi csoportok speciális szükségleteire hangsúlyt kell fektetni. Szintén horizontális cél a magyarság és az európaiság megélése, aminek kapcsán a stratégia néhány alcélt tartalmaz. Ilyen például az, hogy a nemz eti ifjúságpolitikai célokat össze kell hangolni - ami a stratégiakészítés kapcsán meg is történt - az Európa Tanács és az Európai Unió döntéshozatali és együttműködési fórumai által deklarált célokkal és értékekkel. Különösen figyelni kell a határon túli magyar fiatalokkal való együttműködésre és támogatásukra. Nagyon fontos, hogy a nemzeti és európai identitás mind a határon túl, mind az országon belül megszilárduljon, erőssé váljon, és segítséget kapjanak a fiatalok magyarságuk megéléséhez. Még egyszer h angsúlyozom: a stratégia úgy fogalmaz meg célokat, hogy a hozzá vezető út kijelölését meghagyja a mindenkori kormányoknak. A dokumentum tartalmazza az egyetemes, közösen vállalható értékeket, mint például a család, a szociális biztonság, a szolidaritás, az egészséges környezet. Tudatosan nem tükrözi viszont az egyes pártok társadalomfilozófiai megközelítésének különbségeit, ezért ideológiamentesnek tekinthető. Végül hadd jegyezzem meg: egyetértek azokkal a szakemberekkel, szakpolitikusokkal, akik szerint na gy szükség lenne egy ifjúsági törvényre. Úgy érzem, ez közös adósságunk. Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a mostani stratégia közös alapul szolgálhat az ifjúsági törvény megalkotásához. Összefoglalva: példaértékűnek tartom a stratégia kidolgozásána k folyamatát, hiszen az elkészült tervezet 9598 százalékban szakértői anyagokra, javaslatokra támaszkodik. (10.20) Az ifjúsági ügyért felelős tárca a folyamat koordinálását, sokszor eltérő vélemények egyeztetését végezte. Pozitívumként emelné m ki, hogy a stratégiával a négyévenkénti országos nagymintás ifjúságkutatás jelentősége is megnő, lehetőséget adva immár a folyamatok, intézkedések hatásainak kimutatására, elemzésére. Példásnak tartom a lefolytatott társadalmi, szakmai egyeztetést, így a ligha véletlen az anyag mögött álló szakmai és civil támogatás. Beszédem azzal kezdtem, hogy az ifjúsági stratégia évtizedes hiányt pótol. Ugyanezt mondhatom el a szintén elkészült idősügyi stratégiáról. Így egymás mellé helyezve a két hosszú távú generáci ós stratégiát, látható egymást erősítő, egymást kiegészítő hatása, fontossága is, és talán még érdekesebbek a bevezetőben említett idősíkok. Most azonban az ifjúsági stratégia van napirenden, ezért most ehhez kérném valamennyi képviselőtársam támogatását. Ennek a stratégiának, persze az idősügyinek is, nyilván akkor értelme, ha teljes konszenzussal tudjuk elfogadni, mert 15 év, amennyit lefed, hosszú idő, és ennyi idő alatt csak egy nagy támogatást élvező célrendszer képes átfogóan megváltoztatni az ifjúság helyzetét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Török Zsolt képviselő úrnak, MSZP. TÖRÖK ZSOLT , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Államtitkár Úr! A stratégia általános célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának, a korosztályok társadalmi integrációjának