Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
119 elősegítése. Nem az állam, nem a hatalom akarja az integrációt megteremteni, ráerőltetni, hanem csak elősegíteni. Nem az állam, a hatalom akarja a fiatalokban rejlő erőforrásokat erőszakkal kiaknázni, hanem a lehetőséget akarjuk megteremteni. Szabóné Müller Timea képviselő asszony, képviselőtársnőm beszélt arról, hogy e stratégia alapvetése teljesen más, mint az elmúlt é vtizedekben vagy akár évszázadokban; fogalmazhatunk így is, a fiatalok nem mint probléma, hanem mint lehetőség, mint erőforrás, mint a jövő záloga jelenik meg abban, ami előttünk fekszik. Úgy kell rájuk tekintetni, úgy kell ránk, mindannyiunkra tekinteni, régebb óta és kevésbé régóta fiatalokra, mint a jövő letéteményeseire. Azt gondolom, hogy ez az alapvetés az, ami a legfontosabb: a fiatalok nem gond, nem probléma, hanem lehetőség. Az első szavak között a köszönetnek mindenképpen itt a helye. Szerintem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői, apparátusa, a szakállamtitkárság, az ifjúsági főosztály és annak dolgozói és mindazok a külső szakértők, akik az ifjúsági stratégia kialakításában közreműködtek, szerteágazó szakmai, ideológiai töltöttségű, go ndolkodású emberek, valamennyien őszinte elismerésre méltóak, és a köszönet valóban megilleti őket. Tényleg, azok a szakértők, akik egy asztalhoz ültek, teljesen más világnézetű, teljesen más ideológiai alapú, teljesen más korosztályú emberek. A huszonéves től a hatvanas éveikhez közel járók között összhang, konszenzus alakult ki a stratégia megalkotása során. Viták voltak persze itt is és a civil szervezetek körében is, akiket szintén köszönet illet azért, hogy a stratégia megalkotásában közreműködtek. A ci vil szervezetek között is voltak viták, szakmai típusú viták. Például minden egyes ilyen stratégia vagy programalkotás során felvetődik, milyen korosztálynak szól. Ez a stratégia azt mondta, hogy 812 éves korosztálytól a 2530 éves korosztályig. Tehát a k özösségi lét, a közösségi tudat kialakulásának kezdete környékétől az életkezdési problémák elindulásáig vagy annak befejezéséig tart. Volt olyan konferencia, ahol az egyik civil szervezeti képviselő azt mondta, hogy miről kell szólnia a stratégiának. Háro m szóval jellemezte, elnézést a szlengért: kéró, meló, okosság. Ez a három dolog, hogyan lesz lakás, hogyan lesz munkahely, és hogyan lesz tanulási lehetőség, az általános, közép- és a felsőoktatásban hogyan tud részt venni a gyerek. Volt, aki azt mondta, hogy a közösségi tudatra, a közösségi élményekre kell sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni. Azt gondolom, hogy ez a stratégia kiváló példája az együttműködésnek is. Nemcsak a tartalma, hanem a folyamata is érdekes. Európában nem túl honos vallások is mondják, és egyébként mi magunk is e hit alapján is tevékenykedünk sokszor, hogy nem az a fontos, hogy hová jutsz, hanem maga az út, amit megteszel. Az a fontos, hogy hogyan érsz el oda, és ebben az esetben tényleg az út, a tao az, ami fontos például ezen a terüle ten is: hogyan jutsz el odáig? Itt a civil szervezetek, a szakértők, akiket köszönet és tisztelet illet. Emellett még egy fontos területet meg kell említenem. Példaértékű volt, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt hölgyeim és uraim, akik nyomon követik a parlament mai ülését, az, ahogy a pártok ifjúsági szervezetei ebben partnerek voltak. Partnerek voltak abban, hogy érdekük először is, hogy megszülessék a nemzeti ifjúsági stratégia; partnerek abban, hogy nem akartak ideológiai vagy világnézeti alapon vitá kat folytatni annak érdekében, hogy ez a stratégia mely világnézethez, mely ideológiához vagy mely politikai irányzathoz álljon közelebb, mit tükrözzön inkább vissza. Értékeket közvetít a stratégia. Nagyon fontos értékeket. Szabóné Müller Timea képviselőtá rsnőm beszélt a család fontosságáról. Hadd említsem meg a zöldtudatos életmódot, hadd említsem meg az egészséges életmódra való nevelés fontosságát, az élethosszig tartó tanulás hangsúlyozását; ezt már kora gyerekkorban el lehet kezdeni, a stratégia ezt tü krözi. Hogyan kell a szexualitáshoz viszonyulni mint veszélytényezőhöz fiatal korban, és később mint lehetőséghez, hogy a családalapításnak milyen formáját, milyen példaértékű képeit kapják meg a fiatalok? Valamennyiről szót lehet ejteni az ifjúsági straté gia kapcsán, mert ez a jövőről szól. És ha akár a mai napon, akár a jövő héten az ifjúsági stratégiáról politikai vitát folytatunk a politizálás színhelyén, a parlamentben, a Magyar Országgyűlés épületében, akkor persze lesznek vitáink. Akár
