Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
970 hanem az egész folyamat és annak eredménye, tanulságai kell hogy a vita alapjául szolgáljanak. Ebben pedig oly sok idő telt el, hogy nyilvánvalóan annak minde n elemével, akik igent mondanak vagy fordítva, akik éppen nemet mondanának egy ilyen helyzetre, nem tudnak minden elemében azonosulni, ezért tulajdonképpen csak a tanulságok megvonására és ennek az időszaknak a lezárásául szolgál maga a határozati javaslat és maga a jelentés is. Én is azzal kezdeném persze, hogy lehetséges, hiszen a jelentés a 2007. év végével zárul, hogy az azóta eltelt egy és negyedéves időszak sok mindenben átalakította, megváltoztatta a véleményeket. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy eg ymásfél évvel ezelőtt, de akár fél évvel ezelőtt is másképp viszonyultunk volna ehhez a jelentéshez. Most a gazdasági válság, a gazdasági krízishelyzet lehetőséget ad sok mindenre, sok olyan típusú vélemény átformálására, ami korábban nem egészen így foga lmazódott meg, hiszen az értékviszonyok átalakultak, hiszen a korábban meghozott döntések vonatkozásában a nyereség vagy a veszteség kérdése más konstellációba, más megvilágításba helyeződött. Azt is látjuk, hogy Magyarországon igen széles tárházát kínáltá k fel a privatizáció lehetőségének. Szinte minden elképzelhető privatizációs technika megvalósult. Volt időszak, amikor ez tudatos volt, de a kezdetekben, amikor csak a gazdasági társaságokról szóló törvény vagy éppen az átalakulási törvény szabályozta eze ket a folyamatokat, akkor egyfajta spontán privatizáció bonyolítódott le, ezt követően azonban - mint ahogy említettem - szándékosan számos, Nyugaton, a fejlett kapitalizmussal rendelkező, nagy magántulajdoni hányadot felmutató országokban egyébként korább an vagy például a thatcheri privatizáció kapcsán kipróbált technikákat próbáltak szintén Magyarországon meghonosítani vagy tesztelni. De ezeken a technikákon keresztül - az Ehitelkonstrukciót említve vagy a privatizációs lízinget is meg lehet említeni - e ljutottunk addig, hogy az első és második privatizációs programban különféle célközönségeket próbáltak meg elérni, hogy magántulajdont szerezhessenek, és így az állami tulajdon leépítésében részt tudjanak vállalni, és egy új típusú társadalmi szerkezet jöj jön ezzel nyilván létre, olyan, ami jobban megfelel a most választott szociális piacgazdaságnak, mint a korábbi társadalmi berendezkedésnek. (15.30) De természetesen említhetném a szomszédainknál alkalmazott kuponos privatizációra erősen emlékeztető kárpót lási jegyért történő privatizációt, aminek persze természetesen az alaptartalma a kárszenvedés egyfajta pótlása volt, de kuriózumként még említhetem, hogy bizonyos szűk körben a reprivatizáció is megvalósult hazánkban is. A fő cél - úgy látható a bemutatot t számok alapján - a készpénzes bevétel volt a privatizáció egész folyamatában. Minden évben legalább 70 százalékot elért, és ugyan az összesítésben a devizában és a forintban történő pénzbevétel eltér egymástól, de összességében a készpénzes bevétel az eg ész bevétel 90 százalékát érte el. Így azt mondhatni, hogy annak az alapcélnak próbált megfelelni, amit eredendően kitűztek, hogy az induló rendkívül magas államadósság csökkentésére szolgáljon. Azonban ez is hullámzott, mert '98tól változó megítélés alá esett a privatizáció, és ekkor már nyilván az ezzel kapcsolatos bevételek, ha voltak bevételek, más szempontok szerint kerültek felhasználásra, majd természetesen későbbi időszakban, amikor a privatizáció egy újabb lendületet kapott, ismételten az államadó sság csökkentésére fordíthatóvá vált. A fő cél mellett természetesen egyéb célok is jelentkeztek, amelyek - mondhatni - hasonló fontossággal is bírtak, mint ahogy a készpénzes bevétel mint fő cél. Ilyen, ahogy említettem, a tulajdonosbázis szélesítése, de az említett időszakban a reorganizáció vagy egyegy termelési kultúra fenntartása, esetleg egy bevett, akár világviszonylatban is ismert hazai márka védelme, és mondjuk, a piaci verseny biztosítása és ezen keresztül a magyar fogyasztók, a magyar emberek po zíciójának erősítése is lehetett és volt is persze cél. A fő hatás, ahogy említettem, az állami kötelezettségek csökkentése volt az államadósságon keresztül. Ez közvetlenül valósult meg, de valljuk be, hogy közvetve a költségvetési mozgástér
