Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
962 világban is csökken a likviditás. Magyar polgár nyilvánvalóan kevéssé juthat ilyen vagyonhoz, hisze n eleve nincs elegendő megtakarítása. Engedjenek meg még egy, ha úgy tetszik, európai gondolatot ebben a körben: az állami vagyon ilyen jelentős csökkentése az Európai Uniótól felvett 6,5 milliárd eurós hitel fedezetét is csökkenti. Attól tartok, ehhez még az Európai Uniónak is volna szava. További problémát látok abban - s most térnék rá a dolgok pozitív oldalára , hogy ez a tervezet nem épít az emberi kreativitásra. Ahogy Mádi László mondta, nem látni mögötte társadalomképet. Nem számol új megoldásokkal, például az elektronikus pénzforgalom lehetőségével. Az először is nem igaz, hogy a kormánynak nincs felhasználható pénze. Van, mert van forintszámlája, hiszen számolnia kell a számlaérték felle mozgásával. Mivel erre a célra bőven elegendő, mondjuk, 150 milliárd forint, így a betervezett 400 milliárdból ugyancsak telnék arra, hogy ennek egy részével enyhítse a gazdaság működését annyira gátló pénzhiányt. Létrehozhatna belőle fedezeti alapot, s ez szolgálhatna az elektronikus pénzelszámolás forrásául; a té rségenként megalakuló fogyasztásiértékesítési szövetkezetek megkapnák az egymás közötti áru és szolgáltatás elszámolására az áfamentességet például, és akkor az egymás közti pénzmozgást nem kellene forintban számlázniuk; a tőkéjüket az állam biztosíthatja elektronikusan nyilvántartott tőke formájában, vagyis úgy, ahogy az előrefizetéses kártyák működnek. Ha legfeljebb kétszáz ilyen szövetkezettel számolunk, akkor is egymilliárd forinttal indulhatnának, az elszámolás naprakész, hiszen az elektronikus elszám olás a cserét ösztönzi. Ha a segélyező ellátásokat is be tudjuk vonni ebbe a körbe, akkor csak ott kell ténylegesen forintot kiadni, ahol a helybeli elszámolás nem lehetséges, vagyis ahol a kívülről származó árura vagy szolgáltatásra van ténylegesen szüksé g. Mindez nem jelent tehát fedezetlen pénzgyártást, csak olyan szerkezetet, ami nem vonja ki a keletkező hasznot a rendszerből. E nagy ívű tervezet nem veszi tekintetbe azt, hogy a nemzetgazdaság tágabb fogalom az államháztartásnál. Mind a négy számlatulaj donosnak, az államnak, a kettős könyvelésű vállalatoknak, a pénzügyi közvetítőknek és az embereknek ebből egyaránt ki kell venniük a részüket, és bele kell látniuk ebbe a folyamatba. A kérdés kulcsa tehát az, hogy kiknek a kezében vannak ezek az eszközök. S bár ma már többször hangzott el rosszallóan az, hogy a teljes ellenzék szerint cselekvőképtelen a kormány, mégis azt hiszem, hogy a válság megoldásának a kulcsa egy felelős kormány létrejötte. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Felszólalásra következik Kékesi Tibor, az MSZP képviselője, tizenöt percben. Öné a szó, parancsoljon! DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Államtitkár Úr! É n is hadd kezdjem azzal, amivel néhány képviselőtársam már jeleskedett előttem, hogy köszönetet nyilvánítunk a Reformszövetségnek azért, hogy bár azon kevés civil szervezet közé tartozik, amely képes előállítani egy ilyen tanulmányt, egy ilyen gazdasági pr ogramot, ők készek is voltak erre, és lehetőséget kínáltak számunkra - a szocialista képviselőcsoport ezért is támogatta, hogy ez a mai vita létrejöhessen , hogy valóban egy széles körű társadalmi vitát folytathassunk itt bent a parlamentben és a parlamen t kapuin kívül is ezekről a szempontokról. (14.50) Ehhez persze szükség van arra, hogy kinekkinek meglegyen a viszonya ehhez a javaslathoz, és kinekkinek meglegyen a maga programja, ha ezzel a javaslattal nem ért egyet. Én azt hiszem, ez azért a mai napn ak szomorú tanulsága, hogy nem mindenkinek van ilyene, és azt gondolom, ha valaki nagyon ágál abban az irányban, hogy megoldásképpen egy kormányváltást lát például technikának ahhoz, hogy az emberekkel jót tegyünk, a gazdasági válságból kivezessük az orszá got,
