Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
94 Tehát az a megjegyzése képviselő úrnak, hogy olyan rettenetes tiszteletdíjakat kapnak az állami vállalatoknál az igazgatósági tagok és a felügyelőbi zottsági tagok, egyszerűen nem fedi a valóságot, képviselő úr. (19.30) Egyébként pedig 2009. január 1jétől a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése értelmében a többségi állami tulajdonú társaságok tekintetében a tiszteletdíjak 10 százalékos csökkentés re kerültek, amire korábban egyébként soha nem volt példa, képviselő úr. 2007ben az MNV Zrt. létrejöttével alapvetően megváltoztak a vagyonkezelési viszonyok, és szintén a törvény határozza meg azt, hogy a kizárólagos vagy többségi állami részesedésű, zár tkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben ezt a társaság jelentősége, mértéke, működésének jellege indokolja. Ennek a törvénynek az értelmében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 7 társaság eset ében nem tartotta indokoltnak igazgatóság működését. Ez összesen 27 főt jelentett. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a 2008. év folyamán további 4 társaságnál visszahívta az igazgatóság tagjait, és megszüntette a társaság igazgatóságait. Ez 21 főt jelent ett. Egészen véletlenül, tisztelt képviselő úr, éppen önök voltak azok, akik kérdéseket, interpellációt intéztek irányunkba, hogy például miért szüntetjük meg az Északdunántúli Vízmű Zrt.nél az igazgatóságot, mert ott egyszemélyi igazgatót állítottunk fe l, meg a többi regionális vízműnél is. Szintén az állami vagyonról szóló törvény értelmében a társaság ügyvezetését igazgatóság látja el. A testület legfeljebb 7 tagból állhat, tehát maga a törvény rögzíti azt, hogy nem lehet 7 tagtól nagyobb igazgatóságot választani. A hivatkozott törvényi rendelkezések végrehajtása során összesen 30 társaságnál került sor az igazgatóság létszámának csökkentésére, amely összesen a korábban elmondottakhoz képest további 54 főt érintett. Jelenleg mintegy 170 cég adatait vizs gálva elmondható, hogy a fenti intézkedések következtében az igazgatóságok átlaglétszáma 5,78 fő, a felügyelőbizottságok átlaglétszáma pedig 4,96 fő. Ezzel tehát azt szerettem volna, tisztelt képviselőtársaim, érzékeltetni, hogy egészen más a helyzet ezen a területen, mint amire alapozta a képviselő úr az expozéját, illetve a törvényjavaslatát. Az is látszik, hogy az új vagyontörvény létrejöttével elindult egy olyan folyamat, amely egyébként abba az irányba hat, amelyet képviselő úr is szeretne megcélozni, csak ezt megítélésünk szerint nem szerencsés olyan mértékben korlátozni, ahogy azt szeretné képviselő úr is. Vannak olyan vállalatok, ahol lehetőség van arra, hogy tovább mérsékeljük az igazgatósági tagok létszámát, és bizony vannak olyan cégek, ahol ez ne m biztos, hogy indokolt, illetve nemzetgazdasági szempontból másképpen kell meghatározni az igazgatósági tagok létszámát. Éppen ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy az irány tekintetében, amit megcéloz a képviselő úr a javaslatával, nyitottak vagyunk , de ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Képviselő úr is utalt már arra, hogy a bizottsági vitában szóba került az önkormányzati társaságok kérdése. Igen, a kormány is azt szeretné, hogy ha már egyszer belenyúlunk ennek a kérdésnek a szabályozásá ba, akkor az állami társaságokon kívül az igen jelentős nagyságrendű önkormányzati társaságokra is terjedjen ki ez a törvényjavaslat. Azt is javasoljuk, hogy bár elmondtam az átlagértékeket, és ezek az átlagértékek gyakorlatilag nem érik el az átlagkereset értékét sem, mégis úgy ítéljük meg, hogy ha már törvényben kerülne rögzítésre, akkor mindenképpen nagyobb mozgásteret szükséges biztosítani a vagyonkezelő szervezet számára. Úgy ítéljük meg, hogy legalábbis a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétsz erese kellene hogy legyen a maximális tiszteletdíj mértéke. Még egyszer mondom, hogy a vagyonkezelő arra törekszik, hogy lehetőség szerint ez a lehető legalacsonyabb szinten legyen. A harmadik észrevételünk a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hog y látva azokat az átlagértékeket egyébként, amiket az előbb el is mondtam, általában a háromfős korlát elfogadható, de nemzetgazdasági szempontból kiemelt stratégiai társaságok esetében úgy ítéljük meg, hogy kell
