Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
93 rendelkeznek, az önkormányzatok az önkormányzati törvény, illetve az alkotmány alapján szabadon gazdálkodnak ezekkel a javakkal. T ehát az önkormányzati testületeken kell számon kérni azt elsősorban, hogy ők csökkentsék mind a társasági tisztségviselők létszámát, mind pedig azok díjazását. Hozzáteszem, hogy az önkormányzati törvény nem tartalmaz olyan rendelkezé seket, amelyek korlátoznák ebben a tekintetben az önkormányzatokat. Ennek az a magyarázata, hogy az önkormányzatok egyik alapjoga az, hogy a saját vagyonukkal szabadon gazdálkodjanak, és az ilyen önkormányzati alapjogot csak nagyon kivételes esetben lehet korlátozni. De azt hiszem, hogy erre mutattak jó példát egyes önkormányzatok. Egyes önkormányzatoknál valóban csökkentették a díjazást és a létszámot is. Lehet, hogy nem arra a mértékre, amit mi javasolunk most az állami vállalatoknál, de volt erre példa. Azt gondolom, minden önkormányzat el tudja végezni azt a számítást, ami azt jelenti, hogy vajon költségtakarékossági szempontból maradhatnake a jelenlegi vezető tisztségviselői létszámok. Ezen a törvényjavaslaton részben nem érdemes, részben meg nem is ér telmes felvetés, hogy számon kérik az önkormányzati törvény módosítását, ugyanis az önkormányzati törvény egy külön törvényünk, ami pedig most előttünk fekszik, az az állami vagyonról szóló törvény, az állami vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket kívánjuk módosítani. Természetesen nincs akadálya annak, hogy párhuzamosan az önkormányzatokkal is foglalkozzon az Országgyűlés, de ehhez egy megfelelő törvényjavaslatot be kell nyújtania valakinek. Például azoknak, akik kritizálják a törvénynek ezt a hiányosságát. Tisztelettel kérem önöket, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a törvényjavaslatunkat, és amennyiben van módosító indítványuk, akkor azt nyújtsák be a törvényjavaslathoz. Minden olyan módosító indítványt támogatni fogunk, amely a cél érdekében pontosabbá t eszi a javaslatot, javítja a javaslatot. Olyan javaslatokat nem fogunk támogatni, amelyek a törvényjavaslat koncepciójával ellentétesek. Márpedig a törvényjavaslatnak egyetlenegy célja van, az a sokat hangoztatott, a kormány által, a kormányfő által is sok at hangoztatott mondat, amely szerint az állam kezdje magán a takarékoskodást. Kezdje magán az állam; ne csak a nyugdíjasok, ne csak a közalkalmazottak, köztisztviselők, ápolónők, rendőrök bérét csökkentse a kormány, ha már ilyen lépésekre szánja el magát, hanem bizony az állami vállalatoknál is tegyen rendet, és az állami vállalatok vezetőinek a zsebében kotorásszon, ne a nyugdíjasokéban. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖ K (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Keller László államtitkár úr kíván felszólalni, 10 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! T isztelt Képviselő Úr! Megvárom, amíg a helyére megy, és remélem, hogy figyel mindarra, amit szeretnék mondani. Az a benyomásom alakult ki, hallgatva az expozét, hogy a jelenlegi helyzetet nem egészen ismeri képviselő úr. Éppen ezért egy picit szeretnék ezz el foglalkozni. Az mindenesetre elmondható, hogy az átlagos tiszteletdíjakkal kapcsolatban az elmúlt hat év alatt a tiszteletdíjmértékek számottevően nem változtak. 2002 májusában az igazgatósági tagok átlagos tiszteletdíja 115 655 forint, a felügyelőbizot tsági tagok átlagos tiszteletdíja 94 146 forint volt, képviselő úr. 2009 januárjában az összehasonlítás alapjául szolgáló cégkör tekintetében az igazgatósági tagok átlagos tiszteletdíja 128 160 forint volt - vesd össze a 115 655tel, és eltelt hat év! , a felügyelőbizottsági tagok átlagos tiszteletdíja 107 600 forint volt - össze kell vetni a 94 146 forinttal.
