Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
874 ELNÖK (Harrach Péter) : Most soron következik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/8374. számon, a bizottságok aj ánlásait pedig T/8374/49. számon kapták kézhez. Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés: az első szakaszban az Akadémia feladatait és az azt ellátó intézményrendszert érintő módosító javaslatok vitájára kerü ljön sor, a második szakaszban pedig a személyi összetételt megváltoztató indítványokat tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezt elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a jelenlévők látható többsége a javaslatot elfogadta. M egnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 16. pontjaira, továbbá a 2233. pontokra, és a 3540. pontokra. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom. Me gnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 721. pontjaira, továbbá a 34. pontra. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. Pósán Lászlóé a szó. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 18. pontjához szeretnék hozzászó lni. Ez a pont a bizottsági ülésen is kisebb vitát okozott, jóllehet az összes többi módosító javaslatot illetően azt kell mondani, hogy kellő konszenzus alakult ki. Ez az egy pont pedig Sándor Klára és Szabó Zoltán képviselő úr módosító indítványa, amelyi k a szövegből egy mondatot kivenne, nevezetesen, hogy az Akadémia elnökét tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti. Ezzel kapcsolatban elmondtuk a bizottsági ülésen, most még egyszer szeretném megismételni, hogy ezzel a javaslattal nem értünk egyet, tö bb okból kifolyólag sem. Egyrészt megbontana egy olyan hagyományt, ami eddig is működött, és különösebben legalábbis én még nem hallottam semmilyen jelzést, hogy ez az Akadémia tudományos és egyéb autonóm működését bármilyen módon megzavarta volna. Ugyanak kor viszont azt gondoljuk, hogy egy olyan intézmény esetében, amelyik közfeladatot lát el, amelyik önálló költségvetési fejezetként szerepel, amelyre közpénzt bíznak, és feladatát tekintve az egész magyar tudomány helyzetével kapcsolatosan szerepe és felad ata van, ahogyan ezt a törvényszöveg is nevesítené, mégiscsak indokolt lenne, és azt gondolom, egyáltalán nem ördögtől való, hogyha ennek a feladatnak egy forma szerint mégiscsak kvázi közjogi felhatalmazás is a része lenne, ezt megerősítené egy közjogi fe lhatalmazás is, anélkül, hogy ez egyébként érintené az autonómia működését, mert hiszen egyéb paragrafusok, egyéb passzusok ezt világosan előírják, sőt e tekintetben a magyar alkotmány is világosan fogalmaz. Ugyanakkor bőven van arra példa a magyar közjogi berendezkedésben, hogy autonómiát nem sértő módon, de a köztársasági elnöknek mégis csak van egy ilyen formális megerősítő szerepe. Gondoljunk arra, hogy az egyetemi tanárokat a köztársasági elnök nevezi ki, úgy, hogy egyébként az egyetemi tanárokat az eg yetemek terjesztik fel, és a MAB szakvéleménye alapján a miniszter előterjesztésére történik meg ez az aktus a köztársasági elnök részéről; ha úgy tetszik, formális, de mégiscsak azt kívánja ez elismerni, hogy az egyetemi tanárok feladatköre, szerepe a mag yar társadalomban túlnő az egyetemek falain. (19.00) Ugyanezt el lehet mondani egyébként számos egyéb intézményre vonatkozóan, akár a bíróságokra, az ügyészségekre vonatkozóan, ahol az alelnökök esetében az elnök vagy éppen a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki, és véletlenül sem merül fel senkiben az, hogy ez a fajta lépés csorbítaná e hatalmi ágak önállóságát és autonómiáját. Azt gondoljuk, hogy az esetben, amikor egy közpénzekkel, önálló költségvetési fejezetkén t is gazdálkodó szervezetről van szó, amelynek a közgyűlése természetesen teljes joggal megválasztja az elnökét, egy ilyen megerősítő aktus a köztársasági elnök részéről azt egyértelműen ki tudja fejezni,
