Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
782 van szó? Olyan károkról, amelyek - hogy így mondjam - az embert rögtön arra a reflexmondatra indítják, amikor ez szóba kerül, hogy isten mentse az országot egy ilyen kár bekövetkezésétől. Mind az emberek életére, mind az emberek egészségére és természetesen felmérhetetlen értékű és mennyiségű vagyontárgyra, nem beszélve a környeze tről, a környezeti értékekre nézve eddig ismeretlen dimenziójú, és soha ne ismerjük meg, hogy milyen behatású károk lehetőségéről van szó. (Dr. Hankó Faragó Miklós közbeszól.) Lehetnek persze elvileg kisebb károk, de lehetnek nagyobb károk is. Azt rendelni főszabályként, hogy az ilyen károkért az engedélyköteles tevékenységet folytató személy felel, ezen az ember rendkívül elcsodálkozik, mert egy ilyen természetű, mármint kártérítési természetű problémákat ismerő jogász számára az első kérdés, amely rögtön felmerül, a végrehajthatóság. Mondjuk, bekövetkezik egy 200 milliárd forintos kihatású kár - hasamra ütöttem , és van egy engedélyköteles 150 millió forint vagyonnal. Nyilvánvalóan végrehajthatatlan, a kárnak csak a töredéke lenne megtéríthető. (17.50) Am ellett meg atomenergiáról van szó. Lehet, hogy járatlan vagyok a kérdésben, de nekem erről az atomerőművek jutnak az eszembe. Nem tudom, hogy komolyan lehete gondolni egy kártérítési követelés végrehajtásaként, mondjuk, az atomerőmű elárverezését mint egy fajta végrehajtási módszert. Nyilvánvalóan ez képtelenség, mint ahogy az is képtelenség, hogy ilyen kárral ilyen engedélyes terhelhető legyen. Én olvastam, és majd megyek tovább magam is ezen a módosító javaslaton. Az én számomra az a teljesen evidens, hog y ha egy ilyen kár bekövetkezik, azért csak egyetlenegy felelős lehet, a magyar állam. Nem azért - most ezt azok számára mondom, akik nem jogászok , de az emberekben a “felelősség” szó, ha ezt a szót hallják, a vétkesség gondolatát veti fel. Miért az álla m - lehetne feltenni a kérdést , ha az nem vétkes? De hát ismerjük a felelősség fogalmának azt a fajtáját, amikor vétkesség nélküli felelősség is fennáll. Ilyen a veszélyes üzem felelőssége. Ez tulajdonképpen egy speciális veszélyes üzemi felelősség. Majd megnézzük a szabályozást, ha mindjárt továbblépünk, akkor láthatjuk, hogy mik a specifikumok benne. Tehát megint csak azok számára mondom, akik esetleg figyelemmel kísérik ezt a vitát, mert nekünk, akik jogászként itt ülünk, erről nem kell eszmecserét fol ytatni. Egy gépkocsi működése vagy egy más üzem működése kapcsán nagyon sokszor bekövetkezhetnek olyan károk, amelyekért a gépkocsivezető nem tehető felelőssé a hagyományos vétkességi elv alapján. Nem vétkes a kár bekövetkezésében. Ha egy üzemben egy robba nás bekövetkezik, nem biztos, hogy vétkesség állapítható meg, de a veszélyes üzem tekintetében - objektív felelősségnek is szokták ezt nevezni - a hatályos polgári törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből bekövetkező kárt megtéríteni, és a kimentési ok a külső és elháríthatatlan erőhatalom. Hát ennek a logikája alapján történik ez a szabályozás is, csak nagyon helyesen. Ez a szabályozás semmiféle kimentést nem ismer, még az elháríthatatlan külső er őhatalmat sem. Magyarán szólva, amikor én azt mondom, hogy egy ilyen kárért a magyar államnak kell a felelősséget viselni, akkor azt mondom, nagyjából azt a filozófiát öltöm jogi nyelvezetbe, jogi versezetbe, hogy az atomenergia működéséhez az egész ország nak érdeke fűződik, és a kárfelelősség kockázata az egész országra terjed ki, hiszen tudjuk, hogy micsoda is a magyar állam pénzügyi értelemben? Az adófizetők összes bevétele. De hát nincs más megoldás. Most én abba nem akarok belebocsátkozni, hogy az atom energia felhasználásával kapcsolatban milyen vitás nézetek, kérdések vannak, itt most a polgári törvénykönyv szabályozása kapcsán arról a helyzetről beszélünk, hogy ilyen működik, ilyen létezik, és ha ilyen károk bekövetkeznek, akkor kik legyenek érte a fe lelősek. Azt gondolom, az egyetlen lehetséges, korrekt megoldás, hogy ezért az állam felelős, és természetesen minden kimentési lehetőség nélkül. Azt egyébként, hogy nincs kimentési lehetőség, tartalmazza a módosító javaslat, helyesen. (Dr. Hankó Faragó Mi klós: Bocsánat, e törvény szerint!) Igen! Ez is érdekes, igen. Köszönöm Hankó Faragó képviselő úr közbevetését. Talán nem is figyeltem fel arra, hogy a szöveg úgy szól, hogy az atomkárért való felelősség alól e törvény szerint
