Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
752 zálogkötelezettet illette meg. Az, hogy a jelzálogjog alapításának lehetősége jogunkban sokáig az ingatlanokra korlátozódott, annak köszönhető, hogy az ingatlannyilvántar táson kívül nem volt olyan nyilvántartás, amelyben a zálogjog fennállta megállapítható lett volna. A közjegyzők által vezetett zálognyilvántartás, illetve az ingatlannyilvántartáson kívüli más közhiteles nyilvántartások megjelenése ezt a helyzetet megvált oztatta. A fő szabály az lett, hogy bármely átruházható jog, illetve követelés zálogjog tárgya lehetett. Tekintettel arra, hogy a dolog tulajdonjoga, illetőleg haszonélvezeti joga, amely jogcímet ad a dolog birtoklására, használatára, illetve hasznosításár a, átruházható, indokolt a kézizálog szabályainak hozzáigazítása a jelzálog szabályaihoz úgy, hogy a kézizálog esetén is a zálogtárgy dolog, illetve más tulajdoni tárgy tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga lesz. A zálogjog tárgya nemcsak egyetlen, ill etve egyedileg meghatározott jog, illetve követelés lehet, de több jog vagy követelés - ez az egyetemleges zálogjog - vagy akár egyedileg meg sem határozott jogok, illetőleg követelések összessége. A követelések meghatározott része attól függően lehet zálo gjog tárgya, hogy önállóan átruházhatóe. Amennyiben nem, a követelés vagy a jog a jogosultat megillető, önállóan átruházható eszmei hányada lehet csak a zálogjog tárgya. Ezt a (2) bekezdéshez mondanám. Tekintettel arra, hogy a zálogjog több zálogtárgyat i s terhelhet, de a zálogkövetelés érvényesítéséhez nem feltétlenül van szükség valamennyi zálogtárgy értékesítésére, rendelkezni kell arról is, hogy az egyes vagyontárgyakból befolyó összegből a zálogkövetelés mekkora részét lehet kielégíteni. A megdöntendő vélelem itt az, hogy valamennyi vagyontárgy az egész zálogkövetelés kielégítésére szolgál. Tekintettel arra, hogy az egyes zálogtárgyak jogosultjai nem szükségképpen azonosak, erre az esetre rendezni kell az ő viszonyukat is. Tekintettel arra, hogy mindeg yiket az a kötelezettség terheli, hogy az egész zálogkövetelés zálogtárgyból való kielégítését tűrjék, viszonyuk az egyetemleges kötelezettek egymás közti jogviszonyához hasonlít, ezért rájuk az egyetemleges kötelezettekre vonatkozó szabályt kell megfelelő en alkalmazni azzal, hogy a kötelezettség egymás közti viszonyukban a zálogtárgynak a kielégítési jog megnyíltakor fennálló értéke szerint terheli őket. Az időpont megválasztását az indokolja, hogy a kielégítési jog megnyíltakor kerül a zálogjogosult abba a helyzetbe, hogy akár az egyik, akár valamennyi zálogtárgyat értékesítse. A zálogjog fennállta alatt a zálogtárgy hasznot is hajthat akár azáltal, hogy a jelzálogjog tárgyát a zálogkötelezett hasznosítja, akár azáltal, hogy a zálogtárgy különösebb behatás nélkül is hasznot termel. Az így keletkező hasznok sorsáról a felek jogosultak rendelkezni. Eltérő megállapodás hiányában a zálogjog kiterjed a zálogtárgy hasznaira is, kivéve, ha azokat jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik fél szerzi meg, így pé ldául a gyümölcsfa termését a kert bérlője az elválással, a bankszámlakövetelés kamatát pedig a számlakövetelés haszonélvezője. A példákat még sorolhatnánk. A zálogtárgy a kielégítési jog megnyílta előtt megszűnhet. Ennek több oka lehet, de talán a legtöb b esetben a jog vagy a követelés megszűnése esetére a korábbi jogosultat valamilyen jog, illetve szolgáltatás illeti meg. Ezekre vonatkozó jog, illetve követelés a zálogtárgy helyébe lépnek, azt helyettesítik. Az előzőekben meghatározott eset egyik különös esete, amikor követelés mint zálogtárgy megszűnhet oly módon is, hogy a követelést magát teljesítik. Ebben az esetben a szolgáltatás tárgyán - dologszolgáltatás esetén a dolgon, pénzszolgáltatás esetén a pénzen - a zálogkötelezettet megillető jog lép a kö vetelés helyébe: ha a zálogjog tárgya maga a követelés volt, a szolgáltatás tárgyának tulajdonjoga; ha a zálogjog tárgya a követelés haszonélvezete, a szolgáltatás tárgyának haszonélvezete. Hasonló, de ellentétes irányú átalakulás megy végbe akkor, amikor a készpénzt bankszámlán, az értékpapírt értékpapírszámlán helyezik el. Ilyenkor a pénz, illetve az értékpapír tulajdonjoga, haszonélvezeti joga helyébe a számlakövetelés vagy haszonélvezeti joga lép. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnök e foglalja el.)
