Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
753 A zálogkövetelés, a 96. § módosításának indokolása a következő. A zálogkövetelés minden esetben pénzkövetelés, és az esedékességkor, a kielégítési jog megnyíltakor minden esetben pontosan meghatározhatónak kell lennie. Ez azonban nem jelent i azt, hogy mindig határozott pénzösszegben kell meghatározni, mert meghatározható más követelés pénzbeni egyenértékeként is. (15.10) Ez utóbbi megjelölés a tipikus a követelést biztosító zálogjognál, ahol a zálogkövetelés a biztosított követelé s mindenkori pénzegyenértékével azonos, például a kölcsönszerződésben kikötött x összeg és annak járulékai. Ennek egyik különös esete, amikor a zálogkövetelést jövőbeni vagy feltételes követelésre utalásra határozzuk meg. A zálogjog alapítása a tulajdonost , illetőleg a jogosultat megillető rendelkezési jog egyik részjogosítványa. A zálogjog bármilyen átruházható jogra, követelésre és vagyonra való kiterjesztése folytán a zálogjog tipikus formája a jelzálog lett, amelynek létrejöttéhez megfelelő jogcímre, a zálogtárgy feletti rendelkezési jogra és a zálogjog nyilvántartásba való bejegyzésére van szükség. A zálogjog alapításához szükséges, hogy a szerződő fél jogosult legyen a zálogtárggyal rendelkezni. A zálogtárggyal nem kizárólag a jogosult - a későbbi zálo gkötelezett - jogosult rendelkezni, mert előfordulhat, hogy a rendelkezés joga mást is megillet: így a bizományost, a rendes gazdálkodás körében a haszonélvezőt s a többi. Nem indokolt kizárni azonban a zálogjog alapításának a lehetőségéből azt, aki ugyan az adott pillanatban nem rendelkezhet a zálogtárggyal, de olyan joga vagy követelése áll fenn, amelynél fogva a zálogtárgyat megszerezheti, például egy értékpapírra opciója, vételi joga van, vagy egy dologra vonatkozóan érvényes adásvételi szerződéssel ren delkezik. Hasonló helyzet áll elő, ha a zálogtárgy fajlagosan meghatározott dolog vagy értékpapír, mert ilyenkor a kötelezett bármikor hozzájuthat a szükséges mennyiségű dologhoz. Amennyiben a zálogjogot a zálogtárggyal rendelkezni nem jogosult alapítja, a zálogtárgy mindenkori jogosultja csak akkortól válik zálogkötelezetté, hogy a szerződő fél a zálogtárgy feletti rendelkezési jogot megszerzi, tipikusan azáltal, hogy ő maga lesz a zálogtárgy jogosultja. Előfordulhat, hogy a zálogtárgy csak harmadik személ y hozzájárulásával ruházható át, például a haszonélvezeti jog esetében. Ilyen esetben a zálogjog alapításához e harmadik személy hozzájárulása is szükséges. Indokolt utalni arra is, hogy zálogjogot törvény, illetve törvényi felhatalmazás esetén bíróság, il letve más hatóság is alapíthat. Ez utóbbi megengedése azért indokolt, mert szükségessé válhat, hogy egyes követelések biztosítását - például közös tulajdon megszüntetése kapcsán a megváltási ár megfizetését - a bíróság vagy más hatóság jelzálog vagy más zá logjog alapításával rendelje el. A javaslat tudatosan megkülönbözteti a zálogjog alapítását annak létrejöttétől, akárcsak az átruházás esetén az átruházásra irányuló jogcímet az átruházástól. A zálogjog mint dologi jog létrejöttéhez általában a zálogjog al apítására irányuló jogcím és a zálogjog nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A törvény ettől eltérően is rendelkezhet, a kézizálog keletkezése kapcsán maga a javaslat is eltérő szabályt tartalmaz. A javaslat egységes zálogjogi nyilvántartással számol , ezért a zálogjog létrejöttét a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéstől teszi függővé a 98. § (1) bekezdésében. Az egységes zálogjogi nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartások létéből következik, hogy azok tartalmát szinkronba kell hozni, e zért írja elő a javaslat, hogy a zálogjog bejegyzésével, illetve törlésével egyidejűleg meg kell keresni a zálogtárgyat nyilvántartó közhiteles nyilvántartást - ingatlan esetén a zálogjogi nyilvántartást - a zálogjog bejegyzése, illetve törlése végett. A j óhiszemű, ellenérték fejében szerző félnek a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogra alapított igényét védelemben kell részesíteni. Maga a zálogjogi nyilvántartás egységes és közhiteles annyiban, hogy valamennyi jelzálogjog és vagyont terhelő zálogjog létrejöttét hitelesen tanúsítja. A zálogjogi nyilvántartás nyilvános, abba bárki térítés nélkül betekinthet. Ez a rendelkezés a zálogjogosultat védi a zálogtárgy túlterheléséből
