Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
751 Még hadd mondjam el azt, hogy szeretnénk egy kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtani, mert az alapelvek közül - és jelezni is szeretném képviselőtársaimnak - az okirati elv hiányzott . Ugyan ez egy eljárási alapelv, csakúgy, mint a kérelemhez kötöttség, de mégis úgy gondoljuk, hogy tartalmilag közvetlenül összefügg az anyagi jogi alapelvekkel és megoldásokkal, és éppen ezért szeretnénk, ha az alapelvek szintjén is megjelenne. Azt gondo lom, hogy amennyire lehetett, a szakértői javaslatnak azon elemeit beépítettük a javaslatba, a módosító és a majdani kapcsolódó módosító javaslatunk eredményeként, ami szorosan illeszkedik. Azért arról se feledkezzünk meg, hogy az ingatlannyilvántartás ma i rendszere, azt gondolom, betölti azt a feladatot, amit a közvélemény és a társadalom elvár. Közhiteles nyilvántartásokat tud biztosítani az állampolgárok számára, és azt gondolom, hogy ennek a mostani időbeni vizsgálata nem aktuális. Köszönöm szépen. ELN ÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Rétvári Bence képviselő úrnak, KDNP, 15 perces időkeretben. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a 388. ponthoz szólnék hozzá. Ez egy igen terjedelmes pont, szinte az eg ész zálogjog benne szerepel. Itt, az énáltalam benyújtott anyagban is 17 oldal, és tényleg kompletten tekinti át a zálogjog rendszerét, és mint arra utalni fogok, a jogalkotási törvény alapján kötelező könnyű átláthatóság és érthetőség kedvéért lett az egé sz átfogalmazva, nem pedig bekezdésenként valamiféle módosító javaslatokkal módosítva. A zálogjogra vonatkozó rendelkezések módosítását az indokolja véleményem szerint, hogy a jelenlegi szabályok kevéssé áttekinthetők, részben öntellentmondók, és a szabály ozás rendszere nem felel meg a dologi jogoknál általában követett rendszernek, ami a jogalkotási törvény 18. §ának (3) bekezdésébe is ütközik. A javasolt módosítás rendszerében elkülönülnek a zálogjog valamennyi fajtára vonatkozó általános és természetese n a zálogjog egyes fajtáira vonatkozó különös szabályok. Megjegyzendő, hogy a zálogjogok különös fajtái vegyülhetnek, sőt szükségképpen vegyülnek is, hiszen a követelést biztosító zálogjog lehet vagyont terhelő, kézizálog vagy jelzálogjog, és az önálló zál ogjog is lehet - a javaslatom szerint - kézizálog és jelzálogjog is. Az általános szabályok közül először a zálogjog fogalmát és annak tartalmi elemeit szabályozó rendelkezések szerepelnek, ezt követik a zálogjog létrejöttével és a zálogjogi nyilvántartáss al kapcsolatos szabályok, majd a zálogjog érvényesítésének és megszűnésének szabályai. A különös szabályok ugyanezt a sorrendet követik a második részben. A zálogjog fogalma a 94. §sal kapcsolatban. A zálogjog lényege, hogy a zálogtárgyon kielégítési jogo t biztosít a zálogjogosult számára: meghatározott feltétel bekövetkezése esetén, a kielégítési jog megnyíltakor a zálogtárgy átruházása révén befolyt összegből meghatározott követelés kielégítésére ad jogot és lehetőséget. A zálogtárggyal kapcsolatban. A z álogtárgy hagyományosan egy dolog volt, és ez utóbb kiegészült a tulajdon más tárgyaival, egyéb átruházható vagyoni értékű jogokkal, majd bármely átruházható követeléssel. Itt fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a magyar “zálogjog” megnevezés a római jo gban még két intézményt takart: a csak ingókat terhelő kézizálog, illetve a kizárólag az ingatlanokat terhelő jelzálog. A kézizálogjog szükségképpen birtokba vehető dolgokat, illetve a tulajdonjog birtokba vehető tárgyait terheli, mivel annak lényege, hogy a zálogtárgy a zálogjogosult, illetve harmadik személy birtokába került, ezért a zálogkötelezett nem használhatta, illetve nem is hasznosíthatta. A jelzálogjog azonban elvben bármilyen vagyontárgyat terhelhetett: a zálogjog fennálltát a dolgon feltüntetet t jel igazolta, de a birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga továbbra is a
