Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
749 az érvényességéhez megkívánt alakszerű követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. (14.50) Egyetértünk a szakértői javaslattal és az annak alapján megfogalmazott észrevételekkel, ezért javasoljuk az elbirtoklás időtartamának 3ról 5 évre történő felemelését. A rövidített elbirtoklási idő kivételes, de a törvényjavaslat által leírt helyzetben méltányos. Az elévülésnek ez a kivételes esete csak az alakszerűségi hiányokat pótolja. Figyelemmel azonban a 10, illetve ingatlanok esetében a 15 éves elbirtoklási időre, indokolt 5 évben meghatározni a jogcímes e lbirtokláshoz szükséges időt. Kérem képviselőtársaim támogatását a módosító javaslatok elfogadásához. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a vita e szakaszában kíváne mé g valaki szólni. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nem, akkor a vita e szakaszát lezárom, s megnyitom a második vitaszakaszt a korlátolt dologi jogok rendelkezéseire és az azt érintő módosító javaslatokra. Megkérdezem képviselőtá rsaimat, ki kíván szólni. Megadom a szó Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak, MSZP. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ha jól értelmezem, akkor a 424429. ajánlási pontok ebben a vitaszakaszban kerülnek megtárgyalásra, ugye? (Az elnök jelzésére:) Köszönöm szépen. A polgári törvénykönyv általános vitája során, de azt gondolom, a részletes vitában is jelentős szerepet fognak kapni az ingatlannyilvántartással kapcsolatos rendelkezések. Több körben vita zajlott arról, hogy milyen szabályozási tartalommal szülessenek meg az új szabályok a Ptk.ban. Az ingatlannyilvántartás kérdésköréhez hasonlóan vita zajlott a társasági jog vagy a szellemi alkotások jogának a bekerülése ügyében, és ugyanígy az ingatlannyilvántartással kap csolatban is. Sokat emlegettük az elmúlt héten, a részletes vita azon szakaszában a decemberi és a januári IRMkonferenciát, és az ingatlannyilvántartással kapcsolatban is többször előkerült ezeken a konferenciákon az a kérdés, hogy kelle szabályozni ezt a polgári törvénykönyv keretében, vagy kizárólag csak külön jogszabályban szabályozzuk. A törvényjavaslat eredetileg nem szabályozza semmilyen szinten ezt a kérdéskört - egyébként ezt kifogásolta például Hankó Faragó képviselőtársam a vezérszónoki felszól alásában, de más ellenzéki képviselők is hivatkoztak erre. A társadalmi vita és így az IRMkonferencia eredményeként is mi, kormánypárti képviselők is átgondoltuk ennek a relevanciáját, és éppen ezért módosító javaslatokat nyújtottunk be e tárgyban, két da rabot, amelyeknek az ajánlási száma 424. és 429., ezek az ajánlási pontok. Ezeknek a módosító javaslatoknak a lényege az, azt gondolom, hogy a szakértői javaslat által előadott elképzeléseket is megfontolván úgy gondoltuk, hogy mindenféleképpen célszerű az ingatlannyilvántartással kapcsolatos és az ingatlannyilvántartásra vonatkozó magánjogi szabályok egységes megjelenése az alapelvi és a tartalmi szinten. Éppen ezért az ingatlannyilvántartás alapelvi szabályozását kiegészítésre méltónak tartottuk a polg ári törvénykönyvben, tehát az alapelvek és mindaz, ami ehhez szorosan kapcsolódik, itt megjelennek, így értem ez alatt az ingatlannyilvántartás jogvédelmi hatásait. Azt azért látni kell - és szeretnék utalni a szakértői javaslat e kérdéskörben elfoglalt á lláspontjára , hogy három célt tűzött ki a szakértői javaslat az ingatlannyilvántartás kérdéskörében: azt, hogy az ingatlannyilvántartás magánjogi szabályozása jelenjen meg a polgári kódexben, aztán a második elérni kívánt cél a közhitelesség erősítését tartalmazta, a harmadik pedig az, hogy az ingatlannyilvántartás közvetlen bírói felügyelet alá helyeződjék. Álláspontunk szerint - és ezt az általános vitában is többen elmondtuk - az ingatlannyilvántartás közvetlen bírói felügyelet alá helyezése, valam int a kataszteri nyilvántartás és a telekkönyvi nyilvántartás szétválasztása nem a polgári törvénykönyv tárgykörébe tartozó kérdés, azt külön jogszabályokban, külön törvényekben
