Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
744 módosítójavaslatcsomaghoz tartozó javaslat közös problémája az, hogy a kormány eltéveszti a helyes jogforrási forma megtalálását, alkalmazását, rossz szóhasználatot használ, és ezé rt olyan megoldás előtt nyitja meg az utat, amely bizony az alkotmány, a jogalkotási törvény rendelkezéseivel nincs összhangban. Miről van szó közelebbről? Arról van szó, hogy a tulajdonhoz való jog alkotmányban foglalt alapvető jog. Márpedig az alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében alapvető jogokat és kötelességeket csak törvényben lehet szabályozni. Hozzáteszi a jogalkotó még ehhez a mondathoz, hogy “alapvető jogok korlátozása alapvető jog lényeges tartalmát nem sértheti”. Itt most ez a probléma nem fog felmerülni, mert ez egy külön kérdés, amit az Alkotmánybíróság adott esetben más jogi normákat vizsgálva szükségességi, arányossági teszt alapján fog eldönteni. Itt számunkra az a lényeges, hogy tulajdonjogi kérdéseket, mivel a tulajdonjog alapvető jog, c sak törvényben lehet szabályozni. Ugyanezt erősíti meg voltaképpen a jogalkotási törvény is. A jogalkotási törvény 4. § a) pontja a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések rendezését kizárólagos törvényhozási tárgynak minősíti. Megjegyzem egyébként, az alkotmá ny előbb idézett rendelkezésének is ugyanez a következménye. Tehát azt lehet mondani, hogy a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések rendelkezése kettős alapon is, két cölöpön nyugvóan is kizárólagos törvényhozási tárgy, egyfelől az alkotmány rendelkezése foly tán, másfelől a jogalkotási törvény rendelkezése folytán. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy az elővásárlási jog egy olyan jog, amely a tulajdonjog gyakorlásának a kérdéskörébe tartozó igen fontos kérdés. Hiszen a tulajdonjog feletti rendelkezési jogról van szó akkor, amikor az elővásárlási jog felmerül, arról van szó, hogy a tulajdonos a dolgát el akarja idegeníteni, pontosabban: visszterhes szerződés keretében - mert elővásárlási jog visszterhes szerződésnél merül fel - akarja másra átruházni; és erre a z esetre nézve tartalmaz a mindenkori polgári törvénykönyv, polgári jog egy korlátozó szabályt: azt mondja, hogy a társtulajdonost elővásárlási jog illeti meg. (14.30) Ez a tulajdonos rendelkezési jogának egyfajta - hogy így mondjam - korlátozását jelenti, a lényeges tartalmat egyébként nem sértő korlátozást, tehát egy elfogadható korlátozást jelent. Mindenesetre, mivel tulajdonjogi szabályról van szó, ennek a szabályozását csak törvényben lehet elvégezni, az alkotmány említett rendelkezése, illetőleg a jog alkotási törvény felhívott rendelkezése kapcsán. Látszólag csak egy kis szóhasználatról van szó, valójában alapvetően Rétvári képviselő úr itt most kibontott módosító javaslata és az emellé társult másik 14, hasonló tárgyú módosító javaslat alapvető alkotm ányos kérdést kíván rendezni. Figyelmükbe ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ha és amennyiben ebből a polgári törvénykönyvből mégis lenne valami ebben a formájában, legalább ilyen alkotmányellenes rendelkezést ne engedjenek a törvénybe felvenni, és erre tekintettel Rétvári képviselő úrnak ezt a módosító javaslatát szíveskedjenek támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Hankó Farag ó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Salamon László Képviselő Úr! Egyetértek az érveléssel, osztom ezt az álláspontot. Az a gyanúm azonban, hogy a javaslat éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint amit célozni szeretne. Gondolom, hogy Rétvári képviselő úrral azonosan érvelnek a javaslat mellett, a véleményük minden bizonnyal megegyezik, és mondom, a véleménnyel egyetértek. Ha azonban úgy fogadnánk e l ezt a módosító javaslatot, ahogyan itt szerepel, akkor éppen attól a lehetőségtől fosztanánk meg a jogszabályi környezetet, hogy semmilyen jogszabály, így törvény se
