Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
739 létezhet. Nincs részleges szabadság, és nincs részleges jogegyenlőség. Ezek vagy mindenki számára a mindennapokban, az élet minden területén megélhető dolgok, állapotok egy országban, vagy pedig nem beszélhetünk ezek létezéséről. Mint ahogy természetesen részleges tolerancia sincs. Vagy toleránsak és befogadóak vagyunk, vagy nem vagyunk azok. Egy társadalom vagy toleráns és elfogadó, ebben az esetben valamennyi rendelkezésre álló eszközzel fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai értelemben vett demokráciának. Magyarországon meggyőződésünk szerint ni ncs és nem is lehet helye a megkülönböztetésnek, irányuljon az bármely vallási, etnikai vagy éppen szexuális kisebbségi csoporttal szemben. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek a törvénynek az elfogadását is. S még egy dolgot meg kell említenem. Mert amikor erről a kisebbségről beszélünk Magyarországon 2009 márciusában, akkor nem tehetjük azt meg, hogy egyetlenegy gondolat, egyetlenegy kitérő erejéig nem idézzük azt fel, hogy az elmúlt két évben nyáron mi történt Magyarország fővárosában. Azt gondolom , hogy a Magyar Országgyűlés, a magyar politika, a magyar törvényhozás, a magyar politikai pártok, a képviselők, ha tetszik, tartoznak Magyarország, mondom még egyszer, egyik legnagyobb létszámú kisebbségi csoportjának ezzel azok után, ami tavaly és tavaly előtt Budapest utcáin történt. Egészen elképesztő volt, pogromszerű jeleneteket láthattunk a magyar főváros utcáin, ahol embereket csak és kizárólag a milyenségük miatt bántalmaztak agresszív szélsőséges csoportok. Sokat vitatkoztunk akkor. Nekem meggyőződ ésem, hogy a magyar politika nem mindegyik szereplője tette egyértelművé a viszonyát ahhoz, ami ott és akkor történt. Nagyon sajnáltam akkor, hogy Magyarország és Budapest ebben a kérdésben nem Madridhoz hasonlít, ahol egymillió ember vonul fel. Rengeteg h eteroszexuális ember a saját meleg barátaikkal és ismerőseikkel kimennek, kiállnak az ő jogaik mellett, és egy hatalmas fiesta, népünnepély keretében emberek százezrei, néha milliós tömegek vonulnak fel. Ezzel szemben Magyarország Belgrádra, Bukarestre és Moszkvára hasonlított, ahol felfegyverzett rohamrendőrök, hazánkhoz hasonlóan, korlátozottan voltak képesek megvédeni azt a néhány száz, néhány ezer embert, aki felvonult, vállalva saját másságát, kiállva saját jogai mellett. Nagyon bízom abban, hogy ez a helyzet meg fog változni Magyarországon, de ebben a politikának és a törvényhozásnak komoly felelőssége van. Ezért is mondom a vitában, a részemről zárszóképpen, hogy azt gondolom, a magyar parlamentnek, ha tetszik, van egy ilyen adóssága is, hogy ezen a t erületen előrelépjen, és jogkiterjesztő törvénymódosítást hajtson végre. Tisztelettel arra kérem valamennyi képviselőtársamat, legyen az konzervatív, szocialista vagy liberális, hogy fontolja meg még egyszer, hogyan viszonyul ehhez a törvényjavaslathoz. Ha a Fidesz és a KDNP képviselői közül vannak többen olyanok, akik egyébként ennek a céljával egyetértenek, és nem vitatják azt, hogy ezek a jogok mindenkit meg kell hogy illessenek Magyarországon, de nem tartják megfelelőnek a leírt jogi szabályozást, tiszt elettel kérem őket, hogy nyújtsanak be a törvényjavaslathoz olyan módosító javaslatokat, amelyekről lehet vitatkozni, amelyeket adott esetben meg lehet szavazni, ha azok jobbá teszik ezt a törvényjavaslatot. Ha valóban vannak önök között olyanok, akik azt gondolják - szeretném, ha lennének ilyenek , hogy erre a jogkiterjesztésre szükség van Magyarországon, akkor kérem önöket, hogy ezeket a javaslataikat nyújtsák be. A liberális párt, illetve Donáth képviselőtársammal közösen jómagam több módosító javaslato t nyújtottunk be, ezek a melegeket és leszbikusokat képviselő civil szervezetek javaslatait tömörítik. Három témáról van szó. Az egyik a névviselés kérdése; a másik az a kérdés, hogy mi legyen azokkal a párokkal, ahol csak az egyik fél magyar állampolgár, a másik pedig nem; a harmadik pedig, hogy csak kijelölt anyakönyvvezetők előtt lehessen ilyen kapcsolatot létrehozni, vagy szabadon lehessen ezt megválasztani. Ezek a lényeghez képest részletkérdések, de fontos részletkérdések, és ebben a mi magatartásunk az lesz, amit a vita korábbi pontján már javasoltam konzervatív képviselőtársaimnak, hogy nézzük azt meg, hogy maguk az érintettek mit kérnek, mit szeretnének, és egy ilyen típusú,
