Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
740 ezeket a kéréseket és követeléseket tartalmazó törvényt szavazzunk meg a vé gén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Az általános vitát kétperces hozzászólással folytatjuk. Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gusztos képviselő úr felvetésére nem kívánok reagálni, mivel nem tartom arra méltónak és alkalmasnak sem. Azt azért nem vitathatja Gusztos képviselő úr, hogy az alkotmány, a törvények és egyéb jogszabályok betartá sa mindenkire nézve kötelező, még rá is. Sokkal jobb lett volna, ha az általam felvetett jogalkotási problémákra tér ki, nem pedig személyeskedik. Éppen ezért én visszakanyarodnék a jogalkotási törvényhez, amely valamennyiünk számára kötelező és kétharmado s törvény - szeretném a figyelmét erre felhívni. Ennek a 17. §a azt mondja, hogy jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szüksége ssé teszi. (Gusztos Péter távozik az ülésteremből.) Majd a 18. § (1) bekezdésében kimondja - sajnálom, hogy elmegy, mert inkább erről beszélt volna , hogy a jogszabály megalkotása előtt a tudomány eredményeire támaszkodva elemezni kell a szabályozni kíván t társadalmigazdasági viszonyokat. És részletesen taglalja ezt tovább a jogszabály. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, egyetlen ilyen kérdésre nem ad választ. Ugyanis sem a 17., sem a 18. §ban leírt kötelezettsé gnek nem tesz eleget, és ez a javaslat indokolásából sem olvasható ki. Márpedig, ha ez a törvényjavaslat ellentétes a jogalkotási törvénnyel, akkor a kormánynak nem lehet más feladata és lehetősége, tisztelt államtitkár úr, mint hogy visszavonják, átdolgoz zák, és megpróbálnak azokra az általam feltett konkrét szakmai kérdésekre válaszolni, amelyre eddig még semmiféle reakció nem hangzott el a személyeskedésen túl, amit a magam részéről visszautasítok. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki szólni az általános vitában. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, úgy megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden kívánok néhány dologra reagálni, hiszen lehetőségünk lesz még a részletes vita során a benyújtott módosító indítványokról vitatkozni. Elhangzott már, hogy több képviselőtársunk nyújtott be módosító indítványt a törv ényjavaslathoz. Először is, bár itt többen idézték már az Alkotmánybíróság tárgybeli határozatát, ennek ellenére nagyon sokan félreértették vagy félremagyarázták ezt a határozatot, ezért szeretném egy nagyon rövid részét idézni. (14.10) Kifejezetten azt mo ndja az Alkotmánybíróság, hogy meg kell különböztetni az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát a különnemű párok élettársi kapcsolatától jogi szempontból, és míg az egyiknél, a különnemű pároknál nem tartja alkotmányosnak, ha a házassághoz hasonló intézm ényt hoz létre a jogalkotó, az azonos nemű pároknál ezt mintegy alkotmányos kötelezettségként mondja ki, és azt mondja: nincs tehát alkotmányos lehetőség arra, hogy a törvény a házasság alkotmányosan védett intézményével felcserélhető jogintézményt hozzon létre azok számára, akik házasságkötési joggal rendelkeznek. Ezt követően az Alkotmánybíróság kifejezetten megmondja, hogy azért nem csak az 1. és 2. §t semmisítette meg, mert akkor kiüresedne a törvény egésze. Tehát azt a részét, ami
