Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES ILONA (Fidesz):
715 halálával idegenné válik a közösen nevelt gyermek, aki esetleg állami gondozásba is kerülhet; a szeretett társ betegsége esetén az állam és a hivatalok idegenként kezelik az élettársat. Természetesen, ahogy megismertük ezeket a történeteket, megismertük azt is, hogy jogi kiskapukkal, négyöt megbízással, felhatalmazással, szerződéssel, ami termé szetesen minden esetben a zsebükben kell hogy legyen, szinte minden, szinte minden megoldható: ügyvéd előtt elrendezett papírokkal, egyedül örökbefogadott gyermekkel, titkolózással, néha kegyes hazugságokkal. (12.00) 2007 decemberében és ma is az motiválja a baloldali képviselőket, hogy emelt fővel, jogbiztonságban élhesse minden ember a magánéletét. Az Alkotmánybíróság azonban két okból alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt. Egyfelől azért, mert homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos n emű személyek párkapcsolatait, másfelől azért, mert a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét lényegében azonossá tette a házassággal. Ez utóbbi a különböző esetekben megjelenő, a házasság és család intézményét védő alkotmányos garanciára való tekintett el tartotta alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a ház asságéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja. Arra következtethetünk tehát mindebből, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos szinten illeti meg az együtté lési formák jogi védelme. A törvényjavaslat ennek kivitelezésére törekszik. Tekintettel arra, hogy a különneműek esetében szigorúbb alkotmányossági mércét állított fel az Alkotmánybíróság, olyan konstrukcióban kell gondolkodnunk, amelyben megjelennek a ház asságot és az élettársi kapcsolatot megkülönböztető vonások. Az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartása mint új jogintézmény, a bejegyzett élettársi kapcsolattól eltérően mind az azonos, mind a különböző nemű párok számára választható lenne, és törvé nyi védelmet keletkeztetne az élettársi kapcsolat mellett. A különneműek esetében a közjegyzői nyilvántartás apasági vélelmet is keletkeztet a házasságon alapuló apasági védelem hiányában. Tisztelt Országgyűlés! Látható tehát, hogy a törvényjavaslat töreks zik arra, hogy az élettársak viszonyát családjogi kapcsolatnak tekintse, az elismertsége azonban nem vetekszik a házasságéval. Jelenleg az élettársi kapcsolat tényének igazolására nincs egységes lehetőség. A jogbiztonság szempontja is arra sarkallja a joga lkotót, hogy közhiteles tanúsítási lehetőséget biztosítson az élettársaknak. Vázlatosan tehát a következő lehetőségek állnak nyitva: azonos neműek választhatják a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását, valamint a mindenfajta regisztráció nélküli együttélést. A különneműek a házasságon kívül az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását kezdeményezhetik, vagy élhetnek regisztráció nélkül élettársi kapcsolatban. Frakciónk úgy véli, hogy ezeknek az alternatívák nak a biztosítása megfelel az élettársi együttélés szabályaira vonatkozó társadalmi igényeknek, ezért képviselőcsoportunk a törvényjavaslat támogatása mellett döntött. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ékes Ilona képviselő asszonynak, 15 perces időkeretben. ÉKES ILONA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2007. december 17én fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szól ó törvényt. A törvényben bevezetésre kerülő úgynevezett regisztrált élettársi kapcsolat lehetőséget biztosított volna hetero- és homoszexuális pároknak, hogy párkapcsolatukat intézményes formában éljék meg. A törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. számú ha tározatával megsemmisítette, ám ezzel egyidejűleg