Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
692 Támogatjuk azt, hogy az Akadémia intézményeit minél inkább érdekeltté tegye a gazdálkodásban. Hiszem, hisszük azt, hogy az Akadémia által birtokolt vagyon és intézményei sokkal nagyobb értékek, mint azt a milliárdok mutatják. Hiszem és tudjuk azt, hogy ha ezekben az intézményekben az a progresszív tudományos munka folyik, amit a világ elvár tőlünk, és a nemzet elvár az intézményektől, akkor gyorsan cselekvőképesek leszünk. Ma, amikor a világ azon vitatkozik, hogy mi a kivezető út, akkor ki adhat más választ, mint a Magyar Tudományos Akadémia elfogulatlanul, hogy mi legyen a fenntartható gazdálkodással, mi legyen a bioenergetikával, mi legyen a környezetiparral. Mert mi, politikusok olyanok vagyunk, hogy ha valaki valam it kiejt, a másik oldalról, bármilyen jó is az, igyekszünk azt másként értelmezni. Remélem azt, hogy pont az Akadémia lesz az, amelyik megtalálja azokat a fő irányokat, amelyek kivezetik Magyarországot abból a kátyúból, amibe került. Megint csak Széchenyiv el példálózom: amikor Széchenyi és Eötvös azon vitatkozik, hogy mi kell jobban, úte vagy híd, Akadémiae vagy általános iskolák, akkor azt mondjuk, hogy ma már tudjuk, igen, ha akkor nem épül Akadémia, ma nem tudunk egy ilyen törvénytervezetről vitatkozni , de azt is tudjuk Eötvössel, hogy ha nincsenek meg a falusi iskolák, akkor az Akadémiának nincs honnan építkezni. (10.00) Ezért 2009 tavaszán a magyar parlament és a parlament pártjai abban kell hogy érdekeltek legyenek, hogy ez a törvény minél előbb bete rjesztésre kerüljön, minél előbb lehetőség legyen arra, hogy az ez évi közgyűlésen megszavazásra, elfogadásra kerüljön az alapszabály, és eszerint egy jól működő Akadémia szolgálja Magyarországot a jövőbeni céljai elérése érdekében. Amikor a kutatási és in novációs eseti bizottság december 15én meghallgatta a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és az előterjesztő minisztert, akkor kisebb módosításokat javasolt. Ezeket a módosításokat a jelen lévő elnök és főtitkár, valamint a miniszter úr elfogadták. Ezek a módosítások belekerülnek abba az anyagba, ami ma a vitát, az előterjesztést tartalmazza. Ezért úgy vélekedünk, úgy vélekedem, hogy az előttünk lévő anyag megnyugtató abban, hogy egy olyan törvénymódosítást tárgyalunk, amely reményeink szerint ismételten le galább egy 15 éves időszakra elegendő, és egy olyan időszakban kerül elfogadásra, amikor a magyar parlament minden oldala büszke lesz arra, hogy a nevét adta, és jobbító szándékú véleményével segíti azt, hogy Magyarországon a tudomány fellegvára, a Magyar Tudományos Akadémia a lehetséges korszerű körülmények között működhessen, és ehhez kérem a parlament támogatását. Elnök úr, köszönöm szépen a meghallgatást és a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, szintén az MSZPfrakcióból. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt akadémiai Elnök Úr! Magda Sándor képviselőtársam összefoglalta közös álláspontunkat, ahogy viszonyulunk ehhez a nagyon fontos törvénymódosításhoz. Arról szeretnék szólni néhány szót, hogy a frakciónk hogyan ítéli meg a XXI. században, a változó világban mindazt a munkát, amelyet a magyar tudománynak, a magyar kutatásnak, az innovációnak kell elvégeznie a gazdaság és a társ adalom megújításáért. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy az összes társadalmi gondunk megoldásában a tudásnak és a műveltségnek, mindezek növekedésének alapvető szerepe van. Talán több mint szimbolikus jelentőségű egyébként, hogy a mai igen nehé z társadalmigazdasági problémáink közepette a Magyar Tudományos Akadémia nemcsak helyszíne volt különböző felelős tárgyalásoknak, hanem a Tudományos Akadémia korábbi elnökei és jelenlegi elnöke személyükkel is igazolták azt, hogy a Tudományos Akadémia nag y felelősséggel viseltetik Magyarország sorsa, a magyar gazdaság és a társadalom gondjainak a megoldása iránt. A magyar tudomány, a kutatás, az alapkutatások és az alkalmazott kutatások feltételrendszerét a Magyar Tudományos Akadémián kívül más intézményei nk is szolgálják. Szolgálják a felsőoktatásban folyó kutatások, és szolgálja az a
