Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
693 tevékenység is, amelyet az előző ciklusban létrehozott Innovációs Alap forrásaiból támogatott kutatások és fejlesztések, innovációk szolgálnak. Az elmúlt években több esetben feszültséget éreztünk a három terület koordinálásában és irányításában, ezért kezdeményeztük, hogy a kormány egy egységes szervezetet hozzon létre tárca nélküli miniszter vezetésével, amely szervezet és miniszter kezében ezen a három nagy területen folyó kutatómunka, tudományos munka, innováció összekapcsolódik. Nagy örömünkre szolgál, hogy létrejött a tárca nélküli miniszteri szervezet, amely végzi ezt a munkát. Talán az ő munkájuknak is eredménye, hogy az a korábbi feszültség oldódni látszik az utóbbi id őszakban, és hogy a tárca nélküli miniszter és az akadémiai elnök, illetve az akadémiai közgyűlés egyetértésével került a parlament elé ez az új törvény, amelyről ma beszélünk. Egyetlen ország - különösen egy ilyen kis ország, mint Magyarország - tudományo s élete sem szigetelődhet el a nemzetközi tudományos élettől. Ezt a munkát is nagy figyelemmel végzi az Akadémia, ugyanakkor bízunk abban is, hogy a Budapesten szerveződő Európai Innovációs és Technológiai Intézet segíteni fogja a magyar tudománynak a nemz etközi vérkeringésbe való bekapcsolódását. Külön örömünkre szolgál, amit az akadémiai elnök úr sokszor elmondott, hogy nagy gondot fog fordítani arra, hogy a külföldön ma munkát vállaló fiatal magyar kutatók, tudósok mielőbb Magyarországon tudják megfelelő körülmények között a munkájukat kifejteni. A magyar költségvetés alapvetően három költségvetési forrásból támogatja azt a munkát, amelyről az imént beszéltem. Mintegy 40 milliárdos költségvetése van az Akadémiának, sajnos évek óta nem növekedett jelentős mértékben, ezzel összemérhető az Innovációs Alapból a kutatásfejlesztésre alkalmazott, tudományra fordítható összeg, és becslésem szerint összemérhető a Tudományos Akadémiára fordított költségvetési támogatással az az összeg is, amely a magyar felsőoktatá s támogatásából, 200 milliárd forintos, annál több évenkénti támogatásából... - azt gondolom, hogy 3040 milliárd kell hogy jusson a felsőoktatási intézményekben folyó kutatómunkára, a tudományok művelésére, a tudósutánpótlás felnevelésére. Mindezekkel egy ütt is igénybe veszik az európai uniós fejlesztési támogatásokat, amelyek a költségvetésen kívül kerülhetnek erre a területre, és csak üdvözölni tudjuk azt, hogy több más nemzetközi pályázaton is az akadémiai intézetek és a tudományos műhelyek támogatást s zereznek. Ezzel együtt a nemzeti jövedelemből felhasznált összeg, amely a kutatásfejlesztésre fordítódik, az országok rangsorában nem a legelőkelőbb helyet biztosítja a számunkra, ha finoman akarok fogalmazni. Ha lesz rá ereje az országnak, akkor nyilvánv alóan meg fog térülni az a befektetés, amelyet a későbbiekben is erre a területre fordít. A korábbi törvénymódosítás során a Tudományos Akadémia korábban kezelésében lévő állami vagyont a törvény erejénél fogva a Tudományos Akadémia tulajdonába adta az Ors zággyűlés. Ez is az egyik kiváltója volt a viszonylag sürgős törvénymódosításnak, hiszen ahhoz, hogy hatékonyan tudja a Tudományos Akadémia a tulajdonába adott jelentős ingatlanvagyontömeget hasznosítani, szükség van arra, hogy megfelelő jogokkal legyen f elruházva a vezetése, olyan döntési mechanizmusok alakuljanak ki, amelyek megfelelő körültekintéssel, ugyanakkor megfelelő rugalmassággal is biztosítják a szükséges döntések viszonylag gyors megszületését, hiszen a gyorsan változó világban a túlbürokratizá lt és hosszas eljáráshoz kötött döntések meg is akadályozhatják azt, hogy be tudjon kapcsolódni a megnyíló lehetőségekbe a rá bízott vagyonnal az Akadémia. A törvénymódosításnak ezt az elemét szeretném kiemelni, amely megfelelő garanciákkal, megfelelő fele lősség tisztázásával az Akadémia mindenkori elnökét olyan helyzetbe hozza, hogy tud is élni azzal a lehetőséggel, amelyet az Akadémia tulajdonába adott állami vagyon biztosít a számára. (10.10) Ezekhez az új követelményekhez igazították a beterjesztett tör vényben a döntési mechanizmusokat. Világossá vált tehát az elnök egyszemélyi felelőssége, hatásköre, ugyanakkor megfelelő ellensúlyok, ellenőrzési pontok, a testületek megfelelő szerepvállalása is szerepel a törvényben, tehát azt hiszem, hogy az egyensúly is biztosított, és így elkerülheti az Akadémia azt,
