Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
647 határozza meg, világosan megmondja azt, hogy mi számít bele a THM definíciójába, és azt is megmondja, hogy mi az, amit a TH M számításánál nem szabad figyelembe venni. Tehát mi úgy érezzük, hogy ebben a vonatkozásban teljesen egyértelmű a kormányrendelet is és a törvény is, és azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a THM szabályozása átlátható és érthető. A magyar szabályozá s megfelel az Európai Unió fogyasztói kölcsönökre vonatkozó irányelvében meghatározott hatályos rendelkezéseknek. Az Európai Unió 2008 áprilisában a fogyasztói kölcsönökkel kapcsolatban egy új irányelvet fogadott el, amely irányelvet még teljes mértékben n em ültettünk át a hazai joggyakorlatba - ezt meg fogjuk tenni ebben az évben , de a THM meghatározása vonatkozásában ezek az új irányelvek nem jelentenek új szempontokat. Természetesen még előttünk áll az irányelvnek a hazai joggyakorlatba való beépítése. A második, amit kérnek a képviselők az országgyűlési javaslatban, hogy a gazdasági világválság miatt kiéleződött társadalmi feszültségek megfékezése érdekében vezessen be sávosan egy abszolút összeghatárt a rövid lejáratú hitelek esetében. Ez értelmezési kérdés is, hogy ez alatt mit is akarunk érteni. Mi úgy fordítottuk le, hogy valószínűleg a THM maximumának a meghatározását kívánják elérni ezzel a ponttal a képviselők. A magas THMmel kínált, úgynevezett gyorskölcsönök olyan speciális termékek, amelyekné l nem kérnek fedezetet, gyors az elbírálás, viszont magas a nemfizetők aránya. Egy maximumérték meghatározása esetén e konstrukciók vagy teljes mértékben eltűnnek a pénzügyi intézmények kínálatából, vagy e hiteltípusok magasabb kockázatát más hiteltermékek költségeinek emelésével fedezik. Tehát mi értékeltük ezt a szituációt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha egy ilyen korlátozást próbálunk érvényesíteni, akkor bizony nagyon sok hátrányos hatással kell számolni. Egyrészt a kínálati oldal szűkülhe t, árfelhajtó hatás lehet, a kevésbé transzparens megoldások kerülhetnek előtérbe, az ügyfelek egy része kénytelen lenne a nem ellenőrzött, egyedi, illetve nem legális, uzsorakölcsönt nyújtókhoz fordulni, amit nagyon szeretnénk elkerülni, középtávon fokozó dhat a bizalomvesztés nemcsak a szabályozással, de a pénzügyi közvetítőrendszer egészével szemben, hosszabb távon egyes pénzügyi szolgáltatások inkább határon át érkeznek majd az állampolgárokhoz, ennek összes adóbevételi oldalával, fogyasztóvédelmi követk ezményeivel együtt. A harmadik, ami célként megfogalmazódott, hogy a gyorskölcsönök esetén szabályozza a tájékoztatás konkrét formáját, és ennek elmaradását megfelelően szankcionálja a kormány, illetve tegyen le ilyen javaslatot. E vonatkozásban arról szer etném a tisztelt Házat tájékoztatni, hogy az általam hivatkozott kormányrendelet ezen követelményeknek, úgy érezzük, teljes mértékben megfelel. A pénzügyi intézményeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, és amennyiben a jogszabályokban fo glaltak megszegését, elmulasztását állapítja meg, a törvényben meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazza, illetve bírságot szab ki. El kell hogy mondjam tájékoztatásul, hogy az ügyféltájékoztatási kötelezettséget illetően a PSZÁF e ddig nem tárt fel hiányosságot, a szórólapok, hirdetések szabályszerűen tartalmazzák a THM értékét. A következő észrevétel, illetve célkitűzés, hogy a gyorskölcsönök esetében is legyen kötelező a jövedelemigazolás, és ellenőrizzék, hogy az adós képese fiz etni a havi törlesztőrészleteket. A hatályos törvény előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a kihelyezések megalapozottságát, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. A hitelintéz et ugyanakkor termékeit és annak kondícióit saját üzletpolitikája alapján alakítja ki. Jövedelemigazolás kötelezővé tétele a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait rekesztené ki a pénzügyi intézményektől történő hitelfelvétel lehetőségéből. Ezek azok a s zakmai érvek, amelyeket a THMmel kapcsolatban szükségesnek tartottam a kormány nevében elmondani. Természetesen, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy további vizsgálatokat folytasson ezekben a témakörökben a kormány, ezt nyilván meg fogja tenni, de az láthat ó, hogy az a terület, amit most a képviselők szeretnének mélyebben szabályozottnak látni, meglehetősen korlátozott kimenetet kínál számunkra.
