Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Tesz-e a kormányzat vagy a szaktárca lépéseket a Zala és Vas megyében történt áramkimaradások miatt?” címmel - DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter:
635 Gyimesi Endre, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és en ergiaügyi miniszternek: “Tesze a kormányzat vagy a szaktárca lépéseket a Zala és Vas megyében történt áramkimaradások miatt?” címmel. Gyimesi Endre képviselő urat illeti a szó. DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Nem részle tezem a január végén, február elején történteket. A médiák vezető hírei között szerepeltek a hóesés miatti áramkimaradások Zala és Vas megyében. Zalaegerszegen ez több városrészt érintett, nem beszélve a környező települések katasztrofális helyzetéről négy napon át. Úgy gondolom, hogy télen egypár napos hóesés, amely az ország kis részét érinti, nem tekinthető olyan rendkívül időjárási körülménynek, ami indokolna egy ilyen mértékű szolgáltatási problémát, hacsak nem karbantartási vagy fejlesztési mulasztásr ól van szó. Úgy tudom, hogy a fogyasztóvédelem be is perelte az E.ONt a károk miatt. Zala megyében is folyt adatgyűjtés, és a kártételek ismeretében mind a megyei, mind a városi önkormányzat segíti a károsultak érdekérvényesítését. Van mit tenniük. A lako ssági károkkal ellentétben eltérő a helyzet a közvilágítás területén. Itt ugyanis nem egyértelmű a jogszabályi környezet. A 383/2007es kormányrendelet hatályon kívül helyezte a korábbi szabályozást. Egyúttal a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. t örvény alapján a kormány feladata a rendelet alkotása. Erre még a mai napig nem került sor. Megjegyzem, a régi szabályozás is igen enyhe volt, s nem fenyegette a szolgáltatót komoly szankciókkal. Tisztelt Miniszter Úr! Tesze a szaktárca lépéseket a nem sz olgáltató szolgáltatóval szemben, vagy a jogalkotási mulasztáshoz hasonlóan csendben marad? Miért kell országos szintű probléma ahhoz, hogy a kormány ellássa rendeletalkotási feladatait? Mikorra várható jogi szabályozása a közvilágításnak? Szigorítjáke, b ővítike a szolgáltatás követelményrendszerét? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Molnár Csaba miniszter úr fog válaszolni. DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter : Köszönöm szép en, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Polgármester Úr! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a villamosenergiaellátás terén elsődleges és legfontosabb szempontként kell érvényesülnie az ellátásbiztonságnak, illetve ezzel öss zefüggésben a fogyasztói érdekvédelemnek. Ön is tudja, hogy pontosan ezért mentem el személyesen a krízis ideje alatt Zala megyébe, ahol több mint száz meghívott polgármesterrel találkoztam, akik elmondták, hogy milyen problémákat okozott településeiken ez az állításuk szerint extrém időjárás, illetve állításuk szerint a szolgáltató nem megfelelő tevékenysége. A tisztelt képviselő úr is tudja, hogy a szolgáltatóval szemben természetesen a miniszter nem léphet fel, hiszen egyedi ügyekben a miniszternek nincs en döntési hatásköre. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az esetleges jogsértéseket ne lehetne más módon szankcionálni. Egyrészt a Magyar Energia Hivatal az én kérésemre egy nagyon részletes vizsgálatot rendelt el ebben az ügyben. Arra is kértem a Magyar Ene rgia Hivatalt, hogy ne a törvényben szabott 90 nap alatt, hanem annak egyharmada alatt, 30 nap alatt folytassa le ezt a vizsgálatot, és mondja el ennek az eredményét. Nagyon erős jogosítványai vannak a Magyar Energia Hivatalnak, bírságolhat, tevékenységi k ötelezettséget írhat elő, vagy akár díjtételcsökkentést is előírhat. A korábbiakban ugyanennél a szolgáltatónál egyébként tavaly nyáron már volt példa arra, hogy egy nagyon jelentős bírságot szabott ki a Magyar Energia Hivatal. (16.30)
