Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
572 volte, vagy elérte az együttlakást, hogy egy ilyen kapcsolat az valóban a nemi kapcsolaton t úlmenően is túlterjedte még másra is. Bizony, tapasztalataim szerint azt kell mondanom, hogy meglehetősen bizonytalan az ilyen ügyekben hozott ítélet. Azt szokták mondani a bírák, sokszor nehéz helyzetben, amikor a feleket arra ösztökélik, hogy kérem, kös senek egyezséget; most idézek egy elhíresült és sztereotip bírói mondást: kérem szépen, én az ügyben fogok valamilyen ítéletet hozni, de hogy az megfelele az anyagi igazságnak, vagy nem, azt én sem tudom. Én perrendszerű bizonyítékokat fogok itt mérlegeln i, és annak eredményeként valamit ki fogok mondani; viszont hogy mi volt az igazság, azt önök tudják a legjobban, úgyhogy jobb, ha a perben valamilyen egyezséget kötnek. Ez a sztereotip narratíva, ez a sztereotip bírói megnyilatkozás nagyon szépen alkalmaz ható az élettársi viszonnyal kapcsolatos vitás kérdésekre. Aztán az egy külön kérdés, hogy mikor kezdődött a kapcsolat, mert ez a javaslat azt mondja, hogy tízévi élettársi viszony után. Kérem szépen, hasonlóképpen számos bizonyítási nehézséget vethet fel, hogy ez az időpont pontosan mikortól kezdődött. Nagyon nehéz ezt objektíve rögzíteni. Miért beszélek én erről? Lehet erre mondani, gondolom, el is fog hangzani röviddel majd a felszólalásom után, hogy ügyvéd úr, képviselő úr, ilyen bizonyítási problémák a jogban számtalan esetben előfordulnak, miért lát ebben problémát. Ez igaz. Csakhogy itt azért ne felejtsük el, hogy a törvény olyan kérdéseket rendez, amelyeknek nagy a tétjük, és adott esetben egykét valós vagy hamis tanúvallomástól függ majd ezeknek a kérdéseknek a rendezése. Amikor ezt a javaslatot elolvastam, akkor azt mondtam, Eris almáját dobjuk az emberek közé. Eris almáját, a viszálykodás almáját dobjuk az emberek közé, mert olyan jogi rendezést építünk be a törvényes öröklés rendjébe, ami kiszámí thatatlan és beláthatatlan hatásokkal fog járni. Az egy külön kérdés, hogy mi a helyzet - mert itt nem is bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó , hogyha egy élettársi kapcsolat vagy annak mondott kapcsolat konkurál egy házassággal. A házastárs öröklés i joga - kiesik a házastárs? Mikor? Hogyha a házastársi életközösség nem áll fenn, és akkor, hogyha a házastársi életközösség helyreállítására már semmi remény nincs. Az egy újabb ütközést fog hozni a szabály révén az élettárs vagy önmagát élettársnak mond ó személy, illetőleg házastárs között. Miért? Miért van erre szükség, hogyha egyszer az örökhagyó alkothat egy végrendeletet, és a végrendeletében bárkit örökösévé nevezhet? Magunk teremtünk problémát, holott a jelenleg fennálló szabályozási rend tartalmaz za azt a megoldást, hogy végül is úgy alakuljon a dolog, ahogyan azt az örökhagyó, aki igazán a vagyonról rendelkezni jogosult, méltányosnak tartja. Végül is abban, hogy ki örököljön, a döntő szónak az örökhagyót kell illetnie, amint azt kifejtettem, bizon yos korlátok között. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, mi ezt az alapjavaslatot, ami a használati jog öröklését kizárni kívánja, nem támogatjuk. Kérjük, hogy az ennek elhagyására irányuló módosító javaslatunkat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm. ELNÖK ( Harrach Péter) : Két percre Frankné Kovács Szilvia képviselő asszonyé a szó. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 871. ajánlási ponthoz szeretnék szólni, és rögvest utalni ezzel kapcsolatban a 859. ajánlási pontra. A viszál ykodás almáját még csak akkor dobnánk el igazán, hogy idézzem Salamon képviselőtársamat, hogyha a képviselőtársam által támogatandó 871. módosítási javaslatot elfogadnánk, ugyanis hogyha alaposan megnézzük, az ajánlási ponthoz tartozó és a módosító javasla tban szereplő hatodik könyv 62. § (3) bekezdését elolvassuk, ott azt tartalmazza, hogy a házastárs által lakott lakáson, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezet korlátozását nem lehet kérni, ugyanakkor a 859. pedig e gyértelműen rögzíti, hogy ki mit örököl a törvényes öröklés szabályai szerint.
