Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
555 Az, hogy a benyújtás ukra külön törvényjavaslatban, de párhuzamosan került sor, amiatt történt, mert e hármas csomag részeként kerül sor egy nemzetközi megállapodásnak, valamint egy nemzetközi megállapodás módosításának kihirdetésére, amelyek önálló törvényt igényelnek. E két nemzetközi megállapodásról szóló törvényjavaslat közül az egyik az európai szabadalmak fordítási követelményeit enyhítő londoni megállapodáshoz való csatlakozásról, a másik pedig a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsol ódó 1989. évi jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szól. Ezek mellett szükségessé vált az iparjogvédelmi törvények több irányú, összességében közepes terjedelmű módosítása is, amelyek a kodifikációs szabályok figyelembevételével és az átláthatóság kedv éért a nemzetközi megállapodásoktól elkülönült törvénybe kerültek. Elsőként a legutoljára említett több iparjogvédelmi törvényt módosító javaslatot szeretném bemutatni. Tekintettel arra, hogy a javaslat számos kérdéskört érint, amelyek között bőven akadnak technikai jellegűek is, helyesebbnek tartom, ha a bemutatásban a legfontosabb elemek ismertetésére szorítkozom. Az iparjogvédelemmel érintett gazdasági területekre hatást gyakorló változások közül kiemelést érdemel a mezőgazdasági termelőket érintő jogint ézményre, az úgynevezett farmerprivilégiumra vonatkozó szabályok módosítása. Az új szabályok a jövőben azt segítik elő, hogy a növényfajtaoltalmak jogosultjai a védelem alatt álló növényfajták utántermesztéséből, vagyis az első vetést követően letisztítot t magok újabb elültetéséből keletkező megtakarításból kompenzációt kapjanak. A termelőknek tehát az újrahasznosításhoz nem kell a növényfajtaoltalom jogosultjától engedélyt kérnie, a jogosultak pedig az iparjogvédelmi oltalom közvetett korlátozásának elle ntételezéseként részesülhetnek az első aratást követő további termelői haszonból is. A szabályozás figyelemmel van arra is, hogy agrárszakmai szempontból az az ideális állapot, ha a földbe mindig a legjobb termőképességű, magas minőségű, fémzárolt vetőmag kerül. A javaslat rendezi a díj érvényesítéséhez szükséges adatszolgáltatás és a jogérvényesítés speciális szabályait is. Hangsúlyozni kell, hogy nem egy új kötelezettség bevezetéséről van szó, hanem az eddigi, a gyakorlatban nem működő szabályozás könnyeb ben alkalmazható és áttekinthetőbb rendelkezésekkel való felváltásáról. Tisztelt Országgyűlés! Szintén nagy gyakorlati jelentősége lesz annak a szabálycsoportnak, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó további eljárásoknál nyitja meg az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A kormánynak a közigazgatási eljárások elektronizálására irányuló törekvése eredményeként a jövőben már nemcsak a szabadalmi, formatervezési, mintaoltalmi, használati mintaoltalmi és topográfiaoltalmi, valamint a védjegymegújítási kérelmek, hanem az európai szabadalmakhoz kapcsolódóan az igénypontközzétételi kérelmek, az igénypontok magyar fordítása, az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítása, valamint az e fordítások kijavítására irányuló kérelmek is benyújthatóvá v álnak elektronikus úton. Fontos eleme a törvénynek a földrajzi árujelzők közösségi szabályozásának változásából fakadó és egyéb, a földrajzi árujelzők szabályozásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémákat kezelő szabályok csoportja is. A módosítás pontosítja és kiegészíti a szeszes italok földrajzi árujelzőinek nemzeti oltalmára vonatkozó rendelkezéseket, és kialakítja ezen termékkörben a közösségi oltalom iránti kérelem benyújtásának feltételeire vonatkozó szabályokat, továbbá átalakítja és ezzel e gyablakossá teszi a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló eljárás nemzeti szakaszának szabályait. Végül pedig megteremti a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára v onatkozó új közösségi szabályozás nemzeti végrehajtási szabályait. (14.30) A módosításoknak ebben a gyakorlatot is érintő körében említeni érdemes még, hogy hazánk a 2008. évi LX. törvénnyel kihirdette az olimpiai jelkép oltalmáról szóló nairobi szerződést , amely
