Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
556 rendelkezik arról, hogy az olimpiai jelkép akadályozó jogot jelent a védjegyoltalom vonatkozásában, azaz, hogy az olimpiai jelképpel ütköző megjelölések védjegyként való lajstromozása kizárt, illetve a már lajstromozott ilyen védjegyeket törölni ke ll. A nairobi szerződés azt is meghatározza, melyek azok az esetkörök, amikor ez a kötelezettség nem terheli a részes államokat. Annak érdekében, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal ezeknek a nemzetközi kötelezettségeknek a lajstromozási eljárásokban minden e setben maradéktalanul meg tudjon felelni, azaz el tudja utasítani az olimpiai jelképekkel ütköző megjelölések lajstromozására irányuló bejelentéseket, a védjegytörvényben a feltétlen kizáró okok rendszerének kisebb kiigazítására volt szükség. A törvényjava slat néhány, a piaci szereplőket érdemben nem érintő módosítást is tartalmaz. Ezek közül egyre érdemes felhívni a figyelmet. A Magyar Szabadalmi Hivatal - mint a saját bevételeiből gazdálkodó, a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal - működése olyan sajátosságokkal bír, amelyek szükségessé tették azt, hogy az általa érvényesített egyes díjak speciális, törvényi szintű szabályozást kapjanak. A törvényjavaslat erre tekintettel új fejezettel bővíti ki a szabadalmi törvényt, amely rendelkezik az iparjogvé delmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra vonatkozó egyes szabályokról. Ez a változás a díjak mértékére nem gyakorol hatást, célja a megfelelő jogforrási szintű rendezés. Végül e körben kell megemlíteni a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséről szabályozás részletesebbé válását, amelynek a gyakorlatban egyelőre csekély a jelentősége, mivel alig néhány ilyen bejelentés történt az elmúlt évtizedben, ugyanak kor a jogállamiság követelményeinek való megfelelés, továbbá a jogkorlátozás mértékéhez igazodó kompenzáció szükségessége indokolttá tette a hatályos szabályok kiigazítását. Tisztelt Országgyűlés! A londoni megállapodáshoz való csatlakozásról szóló törvény javaslat elfogadását az indokolja, hogy szükség van az európai szabadalmakkal járó költségek csökkentésére annak érdekében, hogy az európai szabadalmi rendszer versenyképessé váljon a világ két másik meghatározó jelentőségű szabadalmi rendszerével, az Egye sült Államok és Japán oltalmi rezsimjeivel szemben. Az európai szabadalmi rendszer alapvetően három nyelvű: az angol, a francia és a német nyelv az, amelyen az oltalmat az Európai Szabadalmi Hivatal megadja, és amelynek magyarországi hatályosulásához a jel enlegi szabályok szerint a teljes szabadalmi dokumentáció magyar fordítása szükséges. Figyelemmel arra, hogy a szabadalmi költségek jelentős részét a szabadalmi dokumentumok fordítása teszi ki, ezért a vele járó, az Egyesült Államok és Japá n rezsimjeinél jelentősen magasabb költségek csökkentése elsősorban a fordítási követelmények rugalmasabbá tételével, a kötelezően fordítandó dokumentumok csökkentésével érhető el. A londoni megállapodás alapján a szerződő felek az előbb bemutatott fordítá si követelmények enyhítését vállalják. A megállapodás nyomán a szabadalmi törvény a Magyarországot megjelölő európai szabadalmak esetében lehetővé teszi a szabadalmasok számára, hogy a hatályosításhoz csak a szabadalmi igénypontokat nyújtsák be magyar nyel ven. Annak érdekében azonban, hogy jogvita esetén a szabadalom teljes terjedelmében megismerhető legyen magyar nyelven, a törvényjavaslat előírja, hogy ezekben az esetekben a szabadalmasnak rendelkezésre kell bocsátania a teljes fordítást. Ebből következőe n a könnyítés jelentős költségmegtakarítást jelent a szabadalmasoknak, ami valamelyest növelheti a Magyarországon hatályosított európai szabadalmak számát. Mivel az eddigi fordításokat jórészt a szabadalmi ügyvivői kar készítette, a könnyítés az ő oldaluko n kisebb bevételkieséssel járhat, ugyanakkor ezt kompenzálhatja a hatályosított szabadalmakkal kapcsolatos ügyek számának várható növekedése. A magyar szabadalmasok számára az új szabályozás önmagában nem hoz jelentős változást, de a londoni megállapodás m ás szerződő országaiban ők is hasonló fordítási kedvezményekben részesülnek.
