Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
547 esetét közjegyzői hatáskörbe kívánja u talni. (Keresgél az iratai közt.) Bocsánat, elnézést. Nos, módosító javaslatunk változatlanul egyedül a bíróságok számára kívánja fenntartani a házasság felbontásának a jogát. Mi szól a törvényjavaslatban szereplő megoldás ellen? Illetve mit tudunk mi mege mlíteni a törvényjavaslatban a közjegyzői bontás által javasolt megoldással vitatkozva? Első helyen és legfontosabb okként azt szeretnénk kiemelni, hogy a törvényjavaslat olyan megoldást keres, és olyan megoldást jelöl ki a házasságok közjegyzői, bírói meg szüntetése, bírói felbontása tekintetében, amelynél a közjegyző számára nincs mérlegelési jogkör. A házasság jogi kötelék, olyan jogi kötelék, amelynek felbontása során, miután az az alapelv, hogy a házasságot akkor kell felbontani, ha az már reménytelenül és helyrehozhatatlanul megromlott, a bíróságot mérlegelési jog illeti meg. Ez egy tradicionális megoldás, és egy olyan megoldás, amely általánosságban elterjedt és elfogadott a jogállamok világában. Ettől eltérni indokolatlannak tartjuk, hiszen akkor nem is házasság felbontásáról, hanem házasság felmondásáról kellene beszélnünk. (Dr. Avarkeszi Dezső közbeszól.) Én értem, értem, államtitkár úr, nagyon jól tudom, miért fogalmazott így. A közjegyzői, mérlegelés nélküli megszüntetésre mondom azt, hogy az tulaj donképpen nem a házasság bontására megfelelő intézmény, hanem egy felmondásszerű valami, ami a házasság intézményétől a mi felfogásunk szerint teljességgel idegen. Kérem szépen, az is alaptalan, amit a törvényjavaslat a közjegyzői megszüntetés mellett az i ndokolásában felhoz, mondván, hogy olyan esetben, ha a felek között megállapodás, megegyezés jött létre a kapcsolatuk, a házasságuk felszámolása tekintetében, akkor ez a legegyszerűbb mód. Ezzel kapcsolatban az egyik észrevételünk az, hogy a bíróságok előt ti közös megegyezés semmivel sem komplikáltabb, mint amilyen megoldás ez lenne, mert ott is végtelenül egyszerű módon kerül sor közös megegyezés esetében a házasság felbontására. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Egy további perc hosszabbítást szeretnék kérni, elnök úr. Ugyanakkor abban az esetben, ha a közös megegyezés meghiúsul, ami nagyon is gyakorlati probléma, akkor kérem szépen, egy közjegyzői eljárásból áttérni bírósági eljárá sra, sokkal hosszadalmasabb és sokkal körülményesebb lenne, mintha eredetileg is bíróság mellett indult volna meg az ügy. Tehát függetlenül attól, hogy a házasságok megfelelő szinten történő kezelése, a tradicionális megoldások tisztelete és az alapkérdés, miszerint a házasság felbontása mindig mérlegelési kérdés, ez eleve mellőzhetetlenné teszi a bírói hatáskört, és ez eleve a bírói hatáskör fennállása mellett szól; függetlenül ettől a közös megegyezések esetében sem lenne az eljárás közjegyzői szinten sem mivel sem egyszerűbb, mint bírói szinten, ellenkezőleg, a közös megegyezések felborulása esetén sokkal komplikáltabb, sokkal bonyolultabb helyzet állna elő, ami az érintett feleket sokkal hátrányosabban érintené. A kifejtettekre tekintettel kérjük módosító javaslatunk támogatását. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak, MSZP. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A családjogi könyvhöz benyújtott módosító javaslataink alapvetően pontosító jellegűek voltak. Koncepcionális változásra irányuló módosító javaslatunk nincs, nem volt. A januári konferenciát több vonatkozásban említettük, ebben a témában is említhetjük nyugodtan, hiszen ezen a konferencián is egyértelművé vált, hogy e kö nyvhöz nem szükséges alapvető szabályokat érintő módosítási javaslatok benyújtása. (13.40) A módosító javaslataink, amelyeket mégis ehhez benyújtottunk, azok precizírozó jellegűek voltak. A konferencián sem a jogtudomány képviselői, sem az érdekképviselete k, sem a civil szervezetek, sem az állami szervezetek képviselői nem tartották szükségesnek a törvényjavaslat módosítását.
