Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
540 intézmények, magánszemélyek jogellene s szabadságkorlátozása ellen is. Még egyszer: örömmel látjuk, hogy eltérően több más módosító javaslatunktól, ezt a módosító javaslatot a kormány és a kormánypárti képviselők támogatják, kérjük ezt a törvényjavaslat további tárgyalása során is. A következő problémakör az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni kérdés témája, amellyel kapcsolatosan az ajánlás 115. és 116. pontjában jelent meg módosító javaslat, illetőleg a 114. pontban is Frankné dr. Kovács Szilvia és szocialista képviselőtársai részéről. A 115ös javaslatot Rétvári Bence képviselő úr jegyzi, a 116os javaslatot pedig Rubovszky Györggyel, Mátrai Mártával és Vitányi Istvánnal terjesztettük elő közösen. Röviden emlékeztetnem kell a tisztelt képviselőket és a vitánkat követő televíziónézőket, a közvél eményt arra, hogy itt egy olyan szabályozási problémáról van szó, amit korábban az Országgyűlés többször megkísérelt rendezni és megoldani, azonban nem járt sikerrel. A különböző elképzelések az úgynevezett gyűlöletbeszéd kapcsán és a különböző jogi korlát ozások az Alkotmánybíróság megítélése szerint a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos alapjogát sértették, azt korlátozták, ezért az Alkotmánybíróság ezeket az e törvényjavaslattól függetlenül korábban már megszületett törvényeket megsemmisítette. Nem kis meglepetést okozott számunkra, hogy a beterjesztett törvényjavaslatba bekerült egy olyan szöveg, amely egy korábbi, már az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény szövegét képezte. Vagyis a kormány a jelen törvényjavaslat előterjesztésekor nem v ette figyelembe az Alkotmánybíróság döntését. Ezt az általános vita során is sérelmeztük, és erre akkor a miniszter úr emlékezetem szerint úgy válaszolt, hogy ők már észlelték ezt a problémát, de emiatt már nem akarták a törvényjavaslatot átdolgozásra viss zakérni, hanem majd a módosító javaslatok megoldják a problémát. Változatlanul azt gondoljuk, hogy végül is természetesen praktikusan így is kezelhető egy alkotmányellenesség kiküszöbölése, azonban nem elegáns, és talán ennél több kérdőjelet is felvet egy törvényjavaslatnak eleve alkotmányellenes formában történő beterjesztése. A módosító javaslatok, amelyeket itt szám szerint megemlítettem, szocialista oldalról is, Rétvári Bence képviselő úr oldaláról, illetve a 116os javaslatnál Rubovszky Györggyel és fi deszes képviselőkkel együtt előterjesztett formában is ennek a szakasznak a törvényből való kivételét szolgálják. Ebben egyetértünk. Tehát arra irányulnak ezek a módosító javaslatok, hogy a törvényből ez a rész maradjon el. A mi javaslatunk tulajdonképpen annyiban különbözik a másik két javaslattól, hogy mi ugyanakkor javasolunk ide egy másik nagyon fontos szabályt általános érvénnyel elhelyezni. Általános érvénnyel javasoljuk kimondani, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a személyek hátrányos megkülönböztetése is. Magyarán: nem akarjuk, hogy itt egy - idézőjelbe téve - “lyuk” keletkezzék; persze nem is keletkezik, merthogy a törvény szerkesztésénél a kihagyott részek eltűnnek, és a törvény átszámozásával nem lesz annak nyoma, hogy a szavazások során valamilyen rész kikerült a törvényből, tehát nem itt van igazán a probléma. Hanem abban az értelemben mondom, hogy ha már kivesszük ezt az alkotmányellenes szabályozást a törvényből, akkor helyezzünk el a helyére egy másik nagyon fontos alkotmányos s zabályt, amely tulajdonképpen az állampolgári jogegyenlőséget, azaz az állampolgári egyenjogúságot védi, és annak bármiféle sérelmét a személyiségekhez fűződő jogok megsértésének minősíti. Ezt rendkívül fontosnak gondoljuk, és az is igen fontos, hogy ez ál talános érvénnyel kerüljön kimondásra, mert akkor nem lesz szükség ennek az elvnek más helyeken való ismételgetésére, ahol ez zavart okozhat. Vékás professzor úr a Ptk.konferenciának a vitája kapcsán rámutatott arra, hogy találkozott egy ilyesféle szabáll yal a szerződéskötés körében, azonban nem volt ott szerencsés helyen, jegyezte meg a professzor úr, mert a szerződéses szabadság elvét ott félreérthetővé teszi. Általános érvénnyel kell kimondani a jogegyenlőség sérelmének tilalmát, és azt, hogy az egyenjo gúság megsértése a személyiségi jogok védelmét sérti.
