Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
541 Ezt kívánja a mi módosító javaslatunk megoldani, azzal együtt, hogy az úgynevezett gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezést mint alkotmányellenes rendelkezést elhagyni javasolja. Köszönöm figyelmüket. EL NÖK (Harrach Péter) : Két percre Frankné Kovács Szilvia képviselő asszonyé a szó. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Salamon László képviselőtársam 58as ajánlásával kapcsolatos hozzászólására szeretnék reflektálni. Ha figy elmesen elolvassuk az ajánlási sort, és a módosító indítványokat e témában figyelemmel kísérjük, akkor láthatjuk, hogy a 67. ajánlási pontban az 58as, az ön és a társai által előterjesztett megoldás egy kibővített változata szerepel, és túlmegyünk azon az elképzelésen, amit önök megfogalmaztak az 58. ajánlási pontban benyújtott módosító javaslatukban. Hiszen itt nem csak azt mondja ez az ajánlási pont és a mi módosítónk, hogy a jogi személy feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró term észetes személy, alkalmazottak, vezető tisztségviselő magatartása a jogi személy eljárásának minősül, és az ennek során okozott sérelemért harmadik személyekkel szemben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a jogi személy felelősséggel tartozik. Azt go ndolom, hogy teljességgel érthető és elfogadható az önök álláspontja, ezt mi továbbfejlesztettük. És ami még különbség a két módosító javaslat között, hogy önök a második könyv 41. § (5) bekezdését akarják létrehozni, míg mi a 67. ajánlási javaslattal a má sodik könyv 46. §ának a kiegészítését tartanánk fontosnak, hiszen ez a törvényhely beszél a jogi személy szervezetéről, képviseletéről és felelősségéről. Azt gondolom, hogy ennek az elhelyezése itt logikusabb és elfogadhatóbb, ezért a kormány is a 67. ajá nlási pontot támogatja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szép Béláé a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A polgári törvénykönyv új kódexének részletes vitája során egy kül önösen nagy jelentőséggel bíró és az imént már érintett szabályozáskísérlet, illetve annak mostanáig tartó sikertelensége kapcsán kívánom véleményemet megosztani önökkel és a nyilvánossággal. (13.00) Az egyes, személyhez fűződő jogok kapcsán mindenekelőtt kiemelném a gyűlöletbeszéd elleni védelemre vonatkozó rendelkezések elhagyására vonatkozó javaslatunkat, amely az ajánlás 114. pontja szerint vált megismertté, és ehhez kapcsolódnak a 148. és 152. ajánlási pontok is. Ezeket egyébként az előterjesztő támoga tja. Úgy gondolom, nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság döntését követően alapja van, hogy a kifogásolt szakaszokat elhagyni javasoljuk. Ugyanakkor az elmúlt és különösen a közelmúlt eseményei azt mondatják velünk, hogy ismételten újra kell gondolni ezt a kérdéskört, ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságának a terjedelmét egybevetve az emberi méltóság, a jó hírnév, illetve sajnos mára a testi épség és az élet megóvására vonatkozó alkotmányos követelményekkel is. Csak emlékeztetni szeretnék , hogy az Európa Tanács fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága országjelentésében bírálta hazánkat amiatt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának magas fokú alkotmányos védelme miatt nehezített Magyarországon a rasszizmus elleni küzdelem. A bizot tság aggasztónak ítéli Magyarországon a közbeszédben megnyilvánuló rasszizmus méreteit. Az tehát, hogy a gyűlöletbeszéd elleni védelemre vonatkozó rendelkezés elhagyását javasoljuk, nem azt jelenti, hogy nem kívánunk tenni a gyűlöletbeszéd ellen. De ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, partnerek kellenek. Partnerek lehetnek a parlament ellenzéki pártjai, az Alkotmánybíróság, a
