Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
539 szempontjából nem mindegy, hogy ki ellen fordulhat egy szerv; egy szerv helytállása sokkal bizonyosabban fog tudni érvényesülni, nem fog függeni végrehajtható sági problémáktól, személyes fizetőképtelenségtől, behajthatatlanságtól. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezek a megfontolások feltétlenül szükségessé teszik annak általános kimondását, amit mi a második könyv 41. §ához kapcsoltan egy új (5) bekezdés keretében a z alábbiak szerint fogalmazunk meg, idézem: a jogi személy tevékenységi körében eljáró tag, alkalmazott magatartása a jogi személy eljárásának minősül. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványunkat is szíveskedjenek támogatni. A következő ké rdés az alapítványok kérdése. Ennek kapcsán az ajánlás 74. pontjában szereplő módosító javaslatunkkal kívánok röviden foglalkozni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon sommásan és nagyon leegyszerűsítve fogalmazza meg az alapítvány fogalmát. Idézem a t örvényjavaslat szövegét: természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany az alapító okiratban meghatározott célra alapítványt hozhat létre. Ez a rendelkezés a második könyv 50. § (1) bekezdésében szerepel így. A módosító javaslatunk azzal kapcsolatos, hogy az alapítványt illetően szükséges a cél, az alapítvány céljának a pontos megfogalmazása is. Ez így rendkívül általános, sok minden belefér, amit nem tartunk szerencsésnek. Az alapítvány klasszikus fogalma is magában foglalja ezeknek a céloknak a megjelölését, és ezt mi is mindenképpen szükségesnek tartjuk, ezért az a módosító javaslatunk, hogy itt jelenjen meg két jelző. Az egyik, hogy az alapítvány tartós, a másik pedig - és talán ez a fontosabb , hogy közérdekű. A módosító javasla tunk értelmében az alapítvány fogalma a következőképpen szólna a második könyv 50. § (1) bekezdése keretében: természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany tartós, közérdekű, az alapító okiratban meghatározott célra alapítványt hoz hat létre. A következő kérdés, amelynek kapcsán szeretnék megszólalni, az ajánlás 113. pontjában szereplő módosító javaslatunk, amelyet egyébként a kormány támogat, és képviselőtársaim a túloldalon, tehát kormánypárti képviselőtársaim is támogatták. Az ügy jelentősége kapcsán azonban úgy gondolom, mindenképpen indokolt, hogy néhány szót ejtsünk erről a javaslatról. Arról van szó, hogy a személyhez fűződő jogok körében külön kívánjuk megjeleníteni a lelkiismereti szabadság és a személyes szabadság védelmét. Úgy gondoljuk, itt olyan, egyébként alkotmányos alapvető jogokról van szó, amelyeknek a sérelme a polgári jog mint szakjogág területén vagy viszonylatában sem hagyható szó nélkül, és feltétlenül szükséges, hogy ezeknek az alkotmányos alapjogoknak a védelme a polgári törvénykönyvben is megjelenjék. Annál inkább fontosabbnak tartjuk, mert a most hatályos Ptk. 76. §a is védi a lelkiismereti szabadságot, és szankcionálja a személyes szabadság jogellenes korlátozását. Ha tehát ebben az új polgári törvénykönyvbe n ez nem jelenne meg, ez mindenképpen a most hatályos Ptk.hoz képest is visszalépést jelentene. Miről is van itt szó közelebbről, tisztelt képviselőtársaim? A lelkiismereti szabadság védelme egyrészt biztosítja a hit szabad gyakorlását, az egyházi szertar tások zavartalanságát, védi a hívőket a hátrányos megkülönböztetéstől, amelyre a korábbi évtizedekben bőven volt példa. Ebbe a körbe tartozik a hivatásbeli lelkiismereti szabadság védelme is, amelyet számos esetben megsértettek az elmúlt évtizedekben; gond olunk itt például az abortuszt megtagadó orvosok szankcionálására vagy a fegyveres szolgálatot megtagadók szankcionálására. (12.50) Olyan kérdések ezek, amelyek egyébként alkotmányos kérdések, a felmerülő jogi szabályozás egyébként, amiről itt beszélünk, t ipikusan az a helyzet, amikor egy jogkérdés rendezése egyszerre két jogágnak a részét is képezi, alaptételként az alkotmányjog világába is beletartozik, áttételes jogi normaként és szakjogági szabályként pedig a szakágazati jogágnak is részét, jelesül itt a polgári jog részét is képezi. Hozzá kell még tenni, hogy a személyi szabadság jogellenes korlátozásának tilalma nemcsak a hatósági jogellenes szabadságkorlátozások ellen véd, hanem adott esetben munkáltatók, oktatási
