Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
538 Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány, a Kézenfogva Alapítvány, a Mosoly Alapítvány, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, a Nonprofit Szektor Analízis Egyesület, az Ökológiai Stúdió Alapítvány, az Ökotárs Alapítvány, “A rák ellen, az emberért, a holnapért” Alapítvány és a Transparency International. A 13 szervezet támogatását is figyelmükbe ajánlva kérem a módosító javaslatok támogatását. Az ajánlás 99. pontja, a 1 0. számú módosító javaslat technikainak is mondható ugyan, mégis szeretném kiemelni. E szerint a módosító szerint a jogi személyen a jogi személyiség nélküli jogalanyt is érteni kell. A módosító javaslat mintegy általános klauzulaként teljesen pontosan fog almaz, szeretném idézni, hogy hogyan kerül be a törvénybe: azokban a rendelkezésekben, amelyekben a törvény a jogi személy számára biztosít jogot, illetve a jogi személy terhére állapít meg kötelezettséget, vagy a jogi személyre egyébként utal, a jogi szem élyen a jogi személyre vonatkozó általános szabályok kivételével a jogi személyiség nélküli jogalanyt is érteni kell. (12.40) A jogi személyiség nélküli jogalany a törvény által meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, képviselője van, ugy anúgy, mint a jogi személyeknek. Felesleges tehát mindenütt a jogi személyeket követően kimondani, hogy az adott rendelkezés a nem jogi személy jogalanyra is irányadó. Ezért kerülne általános jelleggel kimondásra, hogy a nem jogi személyiségű jogalany jogi személlyel esik egy tekintet alá. Ez lehetővé tenné, hogy a törvénykönyv szövege egyszerűsödjön. A módosító javaslat ezért összefüggésben áll az ajánlás 73., 103., 401., 447., 538. és 754. pontjában található módosító javaslatokkal, amelyek elfogadása ese tén a normaszövegből elhagyható a jogi személyiség nélküli jogalanyra utalás például az alapítvány alapításánál, a személyhez fűződő jogok védelménél, a zálogjognál, a teljesítés helye meghatározásnál. Úgy gondolom, az, hogy minél egyszerűbb normaszöveggel kelljen a jövőben dolgoznunk, mindannyiunk közös érdeke, ezért kérem a támogatásukat a módosítók elfogadásánál. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó, normál idejű. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Haladnék tovább a második könyvben szereplő egyes módosító javaslatokat érintően. Beszélni szeretnék az ajánlás 58. pontjában szereplő módosító javaslatunkról, amely a jogi személyek tevékenységi körében eljáró tag, alka lmazott magatartása megítéléséről szólna. Az alapprobléma az, a hatályos polgári törvénykönyvünk ezzel a kérdéssel foglalkozik is, hogy minek minősül és mi a jogkövetkezménye az alkalmazott eljárásának az őt alkalmazó szerv tekintetében, hogyan néznek ki a felelősségi viszonyok, és hogyan néz ki a magatartás megítélése. A hatályos polgári törvénykönyv ezt a kérdést az alkalmazotti felelősség viszonylatában, mégpedig csakis az alkalmazotti felelősség körében a most hatályos Ptk. 348. §ában szabályozza, és k imondja, hogy az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő károkozása a jogi személy károkozásának tekinthető. Az előttünk fekvő törvényjavaslat sem kíván ezen túllépni, mi pedig úgy gondoljuk, hogy ezt a szabályt, az ebben a szabályban jelentkező logikát ált alános érvénnyel az egész törvényre, az összes személyi, vagyoni viszonyra ki kell terjeszteni. Annál inkább is fontosabb ez, mert a jelenlegi álláspontunk szerint téves vagy helytelen bírói gyakorlat szerint is olykor saját személyében perelhető például a bíró az ítéletben írt ítéleti megállapításai miatt, a rendőr az intézkedései miatt vagy a közigazgatási alkalmazott az ügyintézése miatt. Természetesen nem arról van szó, hogy személyi felelősség adott esetben, adott helyzetben az említett kérdések kapcsá n nem merül fel, és akkor arra nézve ne kellene a jognak orvoslást adnia, hanem arról, hogy mi a viszonya ehhez a helyzethez annak a szervnek, amelynek az alkalmazottja tagjaként jártak el az adott példában felsorolt személyek, a bíró, a rendőr vagy a közi gazgatási alkalmazott. Tudniillik a sérelmet szenvedő fél polgári jogi igényének az érvényesülése
