Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
536 felülvizsgálat miatt, még ha az kvázi formalitás is - költséget jelent és elfoglaltságot, mindenkinek sok időt e lvesz a munkájából. Nagyon sokan vannak olyanok, akiknek az esetében soha nem lehet szó arról, hogy a cselekvőképességük helyreállhat. Kérem, fontoljuk meg, hogy ezt a szabályozást nem lehetnee valamilyen módon biztosítani, mert ez gyakorlati, praktikus s zempontokból bizony indokolt lehet. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Szép Béláé a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Olyan világban élünk, ahol különböző jogrendszerek, joggyakorlatok működnek. Ezek jósága tekintetében ugyan lehet vitatkozni, de a megszerzett tapasztalatokat eleve elvetni talán felesleges. (12.30) Egy fontos kérdés, hogy a Hankó Faragó képviselőtársam által minősítetten létező probléma hogyan kerül megoldásra. Ha ebben a kérdéskö rben egy kicsit kitekintünk a mi magyar valóságunkból, akkor a megoldások tekintetében azt látjuk, hogy Németországban 1992 óta nincs cselekvőképességet kizáró gondnokság, és kedvező tapasztalatok szűrődtek le. Ausztriában a közelmúltban, 2007ben szűnt me g a kizáró gondnokság intézménye. Svédország élharcos ebben a kérdésben: 1976 óta támogató és gondnoki rendszert működtet. Japánban 2000ben szüntették meg a kizáró gondnokság intézményét. Kanada szintén élharcos: 1995 óta nincs kizáró gondnokság ebben a s zabályozási rendszerben. Csehország velünk párhuzamosan vitatja az új polgári törvénykönyvét, és a vita jelenlegi szakaszában ők is el kívánják törölni a kizáró gondnokság intézményét. Úgy gondolom, hogy a világ halad egy irányba, amivel kapcsolatban mondh atjuk, hogy mi erről nem veszünk tudomást, de ezzel nagy valószínűséggel nem pusztán ezekkel az ujjgyakorlatokkal megyünk szembe, hanem megfosztjuk azokat az embereket a legcsekélyebb mértékű vélemény- és akaratkifejezés lehetőségétől, amely helyzetbe akár még mi is kerülhetünk. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : A Szép Béla képviselő úr által mondott példáknál azért azt is hozzá kell tenni, hogy ezekben az országokban megvannak az ezt helyettesítő intézmények , amelyek kezelik azt a problémát, amiről mi itt Hankó Faragó Miklóssal beszéltünk. Ilyen értelemben tehát ezek a hivatkozások egyáltalán nem tudnak meggyőzni arról, hogy ilyen helyzetekkel nem kell számolni. Ami pedig Frankné Kovács Szilvia felszólalását illeti, valóban nem akkor van probléma, tisztelt képviselőtársaim, és én nem is erről beszéltem, amikor megszűnik ez az állapot, tehát véget ér a kóma. A magyar jog lehetővé teszi ennek az állapotnak a felülvizsgálatát és megszüntetését, és természetesen m i is kardinális kérdésnek tartjuk azt, hogy ilyen, a cselekvőképességet érintő korlátozás véglegesen, örök életre ne legyen kimondható, hanem a felülvizsgálat lehetőségét tartalmazza a törvény. Nem ezen folyik köztünk a vita. Arra nem kaptam változatlanul választ, hogy mi van a cselekvőképességgel kapcsolatos problémák kezelésével olyan esetben, amikor a személy - és most csak erről az időről beszélek - olyan állapotban van, hogy kommunikációképtelen, képtelen bármiféle akarat kifejezésére. Erre ez a törvén yjavaslat nem ad megoldást, és erre a kérdésre nem kaptunk választ. Engedelmet kérek, ez megint egy példa arra, ami visszatérő mondandónk ennek a törvényjavaslatnak a vitájában. Íme, ezt egy olyan kérdés, amelyben le kellene ülniük ismét a
