Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
501 üdvözítő állapotot, amikor a közösségek visszakapták az iskoláikat, és az 1993ban megalkotott közoktatási törvény értelmében az önkormányzatok, egyházak, alapítványok mindmáig osztoznak az iskolafe nntartásban; az önkormányzatok az iskoláknak mintegy a 90 százalékát tartják fenn. Százhuszonöt év múltán visszatértünk tehát az eötvösi gondolathoz, amelyben hangsúlyossá válik a szubszidiaritás elve. Mivel érvel a miniszter a nyilatkozatok szerint? Egyré szt azzal, hogy igen nagy különbségek vannak az iskolák között, másrészt azzal, hogy az önkormányzatoknak nagy teher az iskolák fenntartása. Mind a két érvelés helytálló, ezek tények. De nézzük, mi vezetett ide! Nos, először is, az állam évek óta jelentős összegeket vont ki a közoktatásból, amelynek az eredménye az, hogy ma az iskolák finanszírozásának országos átlagban körülbelül 50 százalékát fedezi csak normatív alapon a központi költségvetés. Ezenkívül évek óta feladatok zuhatagát zúdította az iskolák é s az önkormányzatok nyakába, amihez nem adott elegendő összeget. Ez okozta azt, hogy ma elviselhetetlen terhet jelent az önkormányzatoknak az iskolák fenntartása. Ez okozta egyfelől azt a nagy különbséget, ami valóban megvan az iskolák színvonala között, m ásrészt az a tartalmi szabályozás, ami - megint csak visszautalva részben a pénzhiányra, részben talán a szándék hiányára - például szakértői jóváhagyás nélkül hagyja jóvá a pedagógiai programokat és a helyi tanterveket, azaz nincs felettük megfelelő szakm ai kontroll. Ezenkívül nincs olyan egységes szakmai ellenőrzés, amely biztosítaná az egységes színvonalat. A szabályokat megszegő iskolákat pénzügyi bírsággal szankcionálják, erre példa többek között a Montessori iskola, amely k omoly összegeket szed a szülőktől, és 1 millió forint bírságra ítélték, holott rengeteg szabálytalanságot követett el. Felmerül tehát a gyanú, hogy ennek a visszaállamosításnak olyan politikai okai vannak, hogy az oktatásból kivont pénzek miatt keletkezett problémákat a kormány államosítással próbálja megoldani. A Kereszténydemokrata Néppárt nem tiltakozik ugyanakkor az ellen, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában. Az alapelvünk az, hogy ezt az államnak minden iskolára nézve leg alább 90 százalékban tartania kell. Ezenkívül egy olyan szakmai irányítást, központi kötelező kerettantervet és szakértői ellenőrzést kell megvalósítani, ami biztosítja az egységességet. A legnagyobb gond azonban az, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdést k onzultáció nélkül, az érintettek és az ellenzék meghallgatása nélkül kell megismernünk. Hangsúlyozom, a részleteket nem ismerjük. Kérjük, hogy a továbbiakban ez megfelelő elbírálás alá essék. Köszönöm. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. A kormány nevében Arató Gergely államtitkár úr kér szót. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvise lő Asszony! A javaslatoknak az a sorsuk, hogy először meg kell tenni őket, hogy vitatkozni lehessen róluk. Azt gondolom, ilyen értelemben most vagyunk időben: miniszter úr egy javaslatot, egy ajánlatot ismertetett, és most kezdődik el annak az időszaka, am ikor ennek a szakmai és politikai kérdéseit, részleteit meg kell vitatnunk, meg kell beszélnünk. Miről is van szó? Képviselő asszony utalt a magyar oktatási rendszer hagyományaira, s ebből kiemelt egy hagyományt. De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ú gy van, ahogy képviselő asszony maga is mondja: az oktatási rendszer a hagyományai szerint is mindig vegyes oktatási rendszer volt, amelyben volt szerepe a községi önkormányzati intézményfenntartásnak, és volt szerepe az állami szabályozásnak, az állami in tézményfenntartásnak is. Eötvösön túl érdemes a Klebelsbergféle hagyományt is megnézni, azt megtekinteni, hogyan hozott létre egységes hálózatot Klebelsberg az addigi széttagolt oktatási rendszerből.
