Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
348 hogy új számot és új törvényi címet kapjon. Egyébként erre maga az előterjesztő az indokolásban hivatkozik is, illetve hasonlókat mond. Néhány jól körülhatárolt, fontos változás, néhány kérdésnek az új körülmények között szükségessé vált mélyebb vagy tömörebb tárgyalása és új összefüggések felmerülése új szerkezetet tett kívánatossá. Az új szerkezet miatt pedig a módosított törvényszöveg paragrafusai eltolódtak a régi tör vény paragrafusaihoz képest. Ha pedig emiatt már minden paragrafust ki kellett cserélni, akkor célszerű volt a kissé elavult terminológiát a mai helyzethez megfelelő, következetes terminológiára cserélni, ami a módosított szöveget tovább távolította a régi szövegtől. Azt hiszem, az előterjesztő maga is belátja, hogy itt egy egészen új törvényről van szó. Valószínű, hogy a jogalkotót, az előterjesztőt kétféle dolog motiválhatta. Az egyik, hogy talán félt arról, hogy egy új törvény hatálybalépésével megszűnik az Akadémia jogfolytonossága, ami természetesen nincs így, hiszen a régi törvény hatályát akkor veszíti, amikor az új törvény életbe lép, tehát ilyen veszélyről nincs szó. A másik pedig talán valami “szépészeti” cél vagy igény, de ennek meg nincs semmifél e értelmes magyarázata. Tehát ha ezt elfogadják tőlünk, akkor mi ezt a javaslatot előterjesztjük. A tartalmi részről a véleményünk az, hogy ezek mind olyan javaslatok, amelyek elfogadásra alkalmasak, és amelyek a Magyar Tudományos Akadémia működését a most ani idők kihívásához igazítják, korszerűbbé, átláthatóbbá és valószínűleg eredményesebbé fogják tenni. A javaslat célja, hogy megerősítse a magyar tudomány nagy múltú nemzeti intézményének biztosított tevékenységi szabadságát, önkormányzati jogait, belső d emokráciáját, nem csorbítva a tudományt művelő és mást képviselő más intézmények autonómiáját. Javítani kívánja a kutatóhálózat eredményességét, meg kívánja újítani és hatékonyabbá kívánja tenni a Magyar Tudományos Akadémia együttműködését a magyarországi kutatási és felsőoktatási intézményekkel, valamint az Európai Unió tagországainak és más országoknak hasonló intézményeivel. A módosítás következtében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény összhangba kerül egyéb hatályos jogszabályokkal, elősegíti a köztestület demokratikus és az önkormányzatiság elvén alapuló működését, továbbá azt, hogy az Akadémia kutatóhálózata modern, európai kutatóhálózatként működjön. A javaslatban alapvetően nem változik meg, és nem változtatja meg az Akadémia jelenleg hatál yos törvényi rendelkezéseinek tartalmát, például a jelenlegi státusát, köztestületként és különleges nemzeti intézményként való meghatározását sem. Továbbra is megmaradna az önkormányzatiság elve és az autonóm működést biztosító jogi környezet. Az Akadémia önálló intézményhálózatot tart fenn és működtet, beleértve a tulajdonában vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságokat. Az Akadémia valódi tulajdonosként működtetné hálózatát és vagyonát. Az MTA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, és é ves költségvetésének meghatározásáról és ennek év közben való megváltoztatásáról is csak az Országgyűlés dönthet. Az Országgyűlés által meghatározott vagyonnal bír a Tudományos Akadémia, e vagyon fölött teljes mértékben gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. Az Akadémia felügyelete alá tartozó köztestületi költségvetési szervek gazdálkodására az államháztartási törvény általános előírásai vonatkoznak az e törvényben foglaltak kivételével. A módosítás által elfogadni javasolt fontosabb új tartalmi rendelkezése k: Az Akadémia lényeges feladatait a törvény közfeladatként definiálja. Új elem a feladatok között a határon túli magyar tudomány támogatására vonatkozó utalás és a tudomány eredményeinek hasznosítására vonatkozó kitétel, valamint az, hogy a hazai tudomány távlati fejlesztése ügyében is konzultáljon a kormánnyal. Fontos újdonság a javaslatban a hazai akadémikusok számának törvényi korlátozása, amit eddig csak egy belső szabály tett meg, illetve rendezett. A nem akadémikus köztestületi tagságot a hatályos tö rvény nem részletezi, ezt a javaslat megteszi, mint a külső köztestületi tagság bevezetését is.
