Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 15 (217. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3063 lehetőségéből, ne pedig valamennyi visszaeső. Támogatta az előterjesztő emellett azt is, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséből ne valamennyi többszörös visszaeső, hanem csupán az erőszakos többszörös visszaesők legyenek kizárva. Végezetül támogatta a végszükségre vonatkozó hatályos szabályozás fenntartását és a sza nkciórendszerre vonatkozó részek hatálybalépési idejének módosítását is. Nem támogatta azonban a kormány az úgynevezett három csapás törvényjavaslatából származó módosító javaslatokat, amelyek közül több felveti az alkotmányellenesség lehetőségét. A három csapás törvényjavaslat célja nagyjából azonos e törvényjavaslattal, a különbség azonban az, hogy a kormány javaslata átgondolt és következetes szigorítást tartalmaz, ami kiállja a jogállamiság próbáját. Kiemelendő, hogy a három csapás törvényjavaslat szeri nt kötelezően alkalmazandó életfogytig tartó szabadságvesztés kiiktatja a szabad bírói döntéshozatalt, így ezt a kormány nem tudja támogatni. Ez ugyanis felszámolja a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési lehetőségét, és kizárja az elkövetett bűn cselekmény súlyához igazodó, tehát tettarányos, egyben az elkövető személyi viszonyait, valamint az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is figyelembe vevő, vagyis egyéniesített büntetés kiszabását. Az ilyen büntetéskiszabási szabály minden valószínűség s zerint alkotmányellenes. Úgyszintén nem támogatta a kormány a középmérték szabályának visszaállítását sem, hiszen az bár nem vonja el teljesen, mégis jelentősen szűkíti a bíró büntetéskiszabási szabadságát. A középmértékes szabályozás ellen szól az is, hog y gyakorlatilag értelmezhetetlenné teszi a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályt, továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a Btk. azt tartalmazta, a gyakorlati alkalmazására szinte nem került sor. A független bíróságok mint jogalkalmazók ugy anis igyekeztek valamilyen úton kikerülni ezt a jogszabályi kötöttséget. Nem támogatta emellett a kormány azt a módosító javaslatot sem, amely a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tételeinek szigorítását kívánta volna elhagyni. A kormány álláspontja s zerint a fegyveres rablás olyan súlyos bűncselekmény, hogy ez esetben nem beszélhetünk aránytalanul magas büntetésekről. Végül említést kell tenni a hivatalos személy elleni erőszak tényállását érintő módosító javaslatokról. A törvényjavaslat a hivatalos s zemély elleni erőszak tényállásának módosítása körében egyrészt beiktatja a törvénybe minősített esetként a fegyveres elkövetést, valamint szigorúbban bünteti az intézkedő rendőrök, illetve pénzügyőrök sérelmére történő elkövetést. Ez utóbbi rendelkezéshez több módosító javaslat is érkezett, mindegyik azt az anomáliát kívánta kiküszöbölni, amely szerint a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása és a hivatalos személy elleni erőszak alapesete a törvényjavaslat értelmében eltérő büntetéssel lenne fenyeget ett. A kormány azt a módosító javaslatot támogatta, amely ezt az aránytalanságot megfelelően ki tudta küszöbölni. Amint arra az expozéban is felhívtam a figyelmet, a társadalom védelme, az erőszakos bűnözők szigorú megbüntetése és a sértetti érdekek hangsú lyosabb figyelembevétele mindannyiunk közös érdeke. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP s oraiban.) (20.50) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.
