Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 15 (217. szám) - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
3064 A felnőttképzésről szóló 2001. é vi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most pedig soron következik a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az éle thosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Magyar Bálint, SZDSZ, Gúr Nándor, MSZP, képviselők önálló indítványát T/9868. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9868/1. számon ismerhették meg. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Magyar Bálint SZDSZes képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az életen át tartó tanulás az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a polgárok a munkaerőpiac egyre gyorsabban változó világában megtalálják a helyüket, és az új és új feltételekhez alkalmazkodni tudjanak. Ez azt jelenti, hogy NyugatEurópában ma már természetes, hogy az emberek döntő többsége számára a tanulás mint tevékenység nem zárul le az iskolarendszerű képzéssel. Magyarországon ugyanakkor ezen a téren meglehetősen nagy a lemaradásunk. Ha nyugateurópai adatokkal vetjük össze a magyar felnőt tképzési adatokat, akkor azt látjuk, hogy egyegy korosztályban nálunk harmadannyinegyedannyi honfitársunk vesz részt valamilyen felnőttképzésben, mint NyugatEurópában. Ezen a helyzeten is kíván változtatni többek között a felnőttképzési törvény módosítá sa. Ennek a törvénymódosításnak három fontos eleme van. Az egyik az, hogy ma már írástudatlannak, analfabétának nem pusztán az számít, aki nem ismeri a betűket, és a betűket nem tudja szavakká összeolvasni, hiszen a funkcionális analfabétizmus fogalma már több mint ötven éve Magyarországon is közismert, és már a szöveg kontextusban való megértését mérik akkor, amikor arról érdeklődünk, hogy valaki valójában képese olvasni, azaz képese a szöveget megérteni. De a XXI. század elején másról is van szó, nem pu sztán funkcionális analfabétizmusról, hanem digitális analfabétizmusról beszélünk abban az esetben, amikor például nem tud valaki az interneten az egyébként a társadalom nagy része számára hozzáférhető információkhoz hozzájutni, azokat rendszerezni, mert n incs meg az a készsége, képessége, hogy ezeket a szétszórt információkat valójában megpróbálja begyűjteni, gyakorlatilag ezzel a kompetenciával, tehát a digitális írásbeliség kompetenciájával nem rendelkezik. Valódi esélyegyenlőségről nehéz beszélni akkor, ha valaki ilyen értelemben analfabéta, digitálisan írástudatlan a XXI. század elején. Ezért meg kell ragadni minden eszközt arra, hogy nem pusztán az iskolákban, az iskolarendszerű képzés keretében, hanem már később is, a felnőttképzés során az iskola vil ágát elhagyó korosztályoknak is lehetővé tegyük, hogy minél nagyobb mértékben megismerkedhessenek, és elsajátíthassák a digitális írásbeliség ismereteit. Ezt szolgálja a javaslat, amikor előírja azt, hogy a 240 óránál hosszabb felnőttképzésekben, amennyibe n ezeket a felnőttképzési programokat állami forrásokból támogatják, és az állami források közé tartozik a költségvetés, a Munkaerőpiaci Alap, illetve az európai uniós források, tehát ha ezekből támogatják, akkor egy digitális írástudásmodult be kell épít eni ezekbe a képzésekbe, amennyiben nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ők igenis ezekkel a készségekkel rendelkeznek. Természetesen amennyiben rendelkeznek ilyen készségekkel, akkor nem szükséges ezeket megismételni. Ráadásul a törvényben úgy sz abályozzuk a digitális írástudás meghatározását, hogy az kompatibilis legyen a korábbi harmonizálási tevékenységgel, nevezetesen azzal, hogy akár a kétszintű érettségi, akár az OKJ rendszerébe az ECDL moduláris rendszerét beépítettük, ezek kölcsönösen érte lmezhetőek egymás alapján, és az ECDL hét modulból álló részéből két modul az,
