Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2854 A tervezetet, ami a parlament asztala előtt fekszik, ismerik. Valójában egyes személyek eg yes vagyontárgyait terhelő adóról van szó; nem általános vagyonadóról, hiszen nagyon sok olyan vagyontárgy van, nagy értékű ékszerek, nagy értékű festmények, nagy értékű egyéb műtárgyak, amelyek nem esnek a vagyonadó hatálya alá, tehát általános vagyonadór ól ezúttal sem tudunk beszélni. Arról van összességében szó, hogy ezeknek a tervezetben szereplő nagy értékű vagyontárgyaknak a megadóztatásával szedjen be a magyar állam 4050 milliárd forintot, és a másik oldalon, ezzel párhuzamosan 250300 milliárd fori ntot engedjen el személyi jövedelemadó, illetve társadalombiztosítási járulék tekintetében. A jelenlegi tervezet önkényesen választ ki viszonylag jól megfogható, látható, megadóztatható vagyonelemeket, és a másik oldalon pedig sajnálatos módon kedvezmények kel, mentességekkel bonyolítja agyon az adó kivethetőségét. A tervezet legfontosabb része az ingatlanok után fizetendő adóra vonatkozik. Adóalapnak tekinti a lakóingatlanok értékét. Emellett még egyes más vagyontárgyak, vízi járműveket, légi járműveket is próbál adóztatni, meglehetősen kétséges behajthatósági lehetőségekkel. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném elmondani, és elsősorban azért szeretném elmondani ezt a példát, hogy a tévénézők, rádióhallgatók is pontosabban értsék, hogy mi az egyenlege egy ma gyar család számára ezeknek az adómódosításoknak. Nézzünk egy egyszerű példát! Vegyünk egy olyan családot, ahol két kereső van a családban, és mindketten az egyszerűség kedvéért 300300 ezer forint bruttó fizetéssel bírnak. Ez összességében nekik 333 ezer forint nettó fizetést jelent. A nettó fizetésük tehát a 2009es adótábla szerint, még mielőtt az adótörvényekbe belenyúlt volna a kormány, 333 ezer forint nettó összeget jelentene. (13.30) Nézzük meg, hogy hogyan változik az ő nettó jövedelmük, tehá t ami a borítékban marad, minden egyes hónapban. Ennek a két keresőnek a nettó jövedelme a tervezett adómódosítások hatására 371 ezer forint lesz. Jól láthatjuk tehát, hogy a kettő közötti 38 ezer forintos különbség az, amivel ők többet kapnak ettől a rend szertől, mint korábban. Tehát ezzel a pénzzel ők többet vihetnek haza. A másik oldalon, ha van nekik egy 30 millió forintos ingatlanjuk, akkor havi 89 ezer forintos, ha 50 millió forintos ingatlanuk van, akkor nagyjából havi 1415 ezer forintos adót kell befizetniük. Látszik, hogy a kettő között van egy 152025 ezer forintos, az ingatlanok értékétől függő különbség az adófizető javára. Azt is kiszámoltuk, hogy nagyjából hol van az a határ, ameddig ez a két adófizetős család jól jár. Ez a határ nagyjából 9 0 millió forintos ingatlannál van. Tehát egy 90 millió forint alatti forgalmi értékkel rendelkező család számára, ahol két, bruttó 300 ezer forintot kereső tag van, az az adórendszer, amit most a kormány a parlament asztalára tett, minden egyes hónapban ez resekkel vagy több tízezer forinttal jobb pozíciót hoz, mint amiben a 2008as, 2009es adótábla révén volt. Mégis fontos elmondani, hogy nem gondoljuk azt, hogy a kormány vagyonadóra vonatkozó tervezete hibátlan, tökéletes. Herényi Károlynak igaza van, aki elmondta, hogy az ipari ingatlanok, a mezőgazdasági területek is bevonásra kellene hogy kerüljenek a helyi iparűzési adóból való levonhatóság mellett. Ezt mindmind el lehet mondani, de kétségtelen előnye a mostani tervezetnek, hogy végre legalább elindul valami. Végre legalább megnyílik a lehetősége annak, hogy Magyarországon tartósan csökkenhessen a jövedelmeket érintő terhelés, és növekedhessen a vagyon terhelése. Egy új adónem, így a vagyonadó bevezetésekor érvényesülniük kell azoknak a követelményekne k, amelyek a jog, a közteherviselés és a társadalmi igazság oldaláról felállíthatók: legyen arányos az adózók vagyoni helyzetével, világos és egyértelmű szabályozást adjon, ne eredményezzen ésszerűtlen megkülönböztetést, legyen méltányos, és nehezen legyen kijátszható. A javaslat a fenti követelményeknek több tekintetben nem felel meg, ezért az SZDSZ több módosító javaslatot fog benyújtani. Ezeknek nem az a céljuk, hogy szétcincálják a törvényt, hogy lehetetlenné tegyék ezt az adóátrendezést, hanem az, hogy jobbá, igazságosabbá, egyszerűbbé tegyék a rendszert. Mivel a vagyonadó nem cél, hanem eszköz, illetve az adók csökkentésének keretében értelmezhető
