Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2855 csak, nemcsak a vagyonadóra vonatkozó törvényt, hanem az adórendszerre vonatkozó általános elképzeléseket is módosítani kívánjuk. Az SZDSZ a vagyonadóval kapcsolatban a következő alapjavaslatokat teszi. Javasoljuk a vagyonadó kiterjesztését minden ingatlanra, beleértve a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanokat is, a párhuzamos terhek megszüntetésével. Vél eményünk szerint ennek a lépésnek lenne igazi gazdaságélénkítő hatása, mivel az alvó ingatlanokat visszavezetné a piacra, és csökkenthetné az ingatlanárakat. A többletbevétel a kulcs alacsonyan tartását, a helyi iparűzési adók folyamatos kivezetését, illet ve a munkát terhelő adók további csökkentését szolgálhatja. Javasoljuk másrészt, hogy a vagyonadó vagy annak egy része legyen leírható a magánszemélyeknél a személyi jövedelemadóból, vállalkozásoknál pedig a helyi iparűzési adóból. Ezzel párhuzamosan magas abb kulcs, illetve alacsonyabb sávhatár alkalmazható a kívánt bevétel elérése érdekében. A javaslat a termelékenységet növelné, mivel a vagyon tulajdonosait arra ösztönzi, hogy adózó tevékenységet folytassanak. Ugyanakkor megfelelő kulcs esetén nem érinti hátrányosan azokat, akik nem rendelkeznek vagyonnal, hiszen nem csökkenti a vagyonosok terheit, és nem csökkenti az szjasávhatár emelését sem. Javasoljuk tovább az egyenként 30 millió forint alatti, egy tulajdonos kezében lévő ingatlanok értékének valamil yen módon történő összeszámítását, vagy legalább azt, hogy egy tulajdonos kezében csak az első, legfeljebb 30 millió forintot érő ingatlan legyen adómentes, ha már nem lehet 30 millió forintnál lejjebb vinni a határt. Javasoljuk az egységes ingatlanadó bev ezetését tehát minden ingatlanra lineárisan vagy sávosan, alacsonyabb sávhatárral. Javasoljuk azt is, hogy az önkormányzatiság, a helyi döntések támogatása, a helyi gazdálkodás elősegítése érdekében ez a bevétel az önkormányzatokat gazdagítsa. Ezért majd a költségvetési törvény tárgyalása során amellett fogunk érvelni, hogy ez az adóbevétel az önkormányzatokhoz jusson. A fentiekkel párhuzamosan az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés érdekében a következő javaslatokkal szeretnénk élni. Tisztelt Képviselőtár saim! Mielőtt ezekre a javaslatokra rátérnék, szeretném még egyszer emlékeztetni önöket, hogy a Reformszövetség 2011től egy tulajdonképpen egykulcsos, 15 millió forint személyi jövedelemig egyetlen kulcsos jövedelemadót irányoz elő. Ennek értelmében javas oljuk a Reformszövetség javaslatának beépítését az adótörvénybe, azaz 2011től a 17 százalékos személyi jövedelemadókulcs felső határának felemelését 15 millió forintra. A következő javaslatunkban megpróbáljuk megoldani azt a problémát, hogy az adójóváírá s meglehetősen bonyolult rendszerét felváltsuk, fokozatos kivezetése mellett, egy nulla kulcs beépítésével 60 ezer forint bruttó jövedelem környékéig, szükség esetén az alsó kulcs csökkentésével. Arról van tehát szó, hogy a bonyolult és jelentős nettó jöve delmi torzulásokat okozó adójóváírás intézményét váltsuk fel egy, az egykulcsos adó országaiban előszeretettel alkalmazott, a jövedelem egy bizonyos részéig mindenki számára nullakulcsos sáv beépítésével. Javasoljuk továbbá, hogy a járulékok összevonására úgy kerüljön sor, hogy maradjon meg önállóan a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulék, javasoljuk a munkaadói és munkavállalói társadalombiztosítási járulék összevonását és a munkavállalóra terhelését, ezenfelül minden kisadó és járulék egyetlen járulé kba vonható össze. A befizetésre javasoljuk egyetlen számlaszám használatát. Tehát a bevallásnál maradjon meg a három járulék különválasztása, az adók befizetésénél viszont az APEH egyetlenegy számlán fogadja be az összes adót. Az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével párhuzamosan javasoljuk egy egészségügyi bérlet, egészségügyi kártya bevezetését, amelynek díja a minimálbér után fizetendő egészségbiztosítási járuléknál kezdetben alacsonyabb lenne, ezen felül szolidaritási alapon egy alacsonyabb százalékos járulék megtartását is tartalmazná. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén választható volna a kártyadíj részleges megfizetése, amely azonban nem jár önmagában biztosítotti jogviszonnyal, vagy a teljes megfizetés. Az inaktívak után a kártya díját fizesse be az állam az alapba, ezt az egyes inaktívaknak adott juttatásokban mutassák ki az inaktív személyek számára is. Ez a típusú rendezés
