Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2847 viss zaesése nagyobb lesz, mint amivel most a gazdasági élet szereplői - legalábbis a költségvetés számai alapján - számolni kénytelenek. Lehet, hogy ez el fogja érni a GDP 8 százalékát is. Felveti azt is - persze ezt mi mindannyian tudjuk , hogy egy iszonyato s adósságteher van az országon. Ennek csak a kamatai törlesztésére évente 16001800 milliárdot költünk, ennek fényében lenne érdekes megvizsgálni azt, hogy ha csak 1 százalékponttal csökkenne az alapkamat, akkor az 160180 milliárd költségvetési megtakarít ást jelentene a költségvetésnek. Hogy egy másik számadatot mondjak: annak a családtámogatásnak a nyirbálása, tönkretétele, amit eddig felépítettünk - a gyes szűkítésére és a családi pótlék befagyasztására gondolok , az mindössze 4050 milliárd forint megt akarítást jelent. Keres a kormány ott, ahol azt gondolja, hogy kicsi az ellenállás, a családok ellenállása kicsi, de nem keres ott, vagy nem keres elég határozottan ott, ahol vagy nem érdeke... - és ez gyakorlatilag a banki világ. Eltűri a kormány, tudom p ersze, hogy a monetáris politika alakítása nem a kormány feladata, de nyilvánvalóan a kormánynak befolyása van erre a politikára, de se a kormány, se a Nemzeti Bank elhatározott törekvését nem látom és nem látjuk arra, hogy miért ne csökkenhetne az alapkam at, hiszen csak 1 százalékos alapkamatcsökkenés - még egyszer mondom - óriási mozgáslehetőséget adna a magyar költségvetésnek. 2010ben azzal is számolnunk kell, hogy 226 ezren mennek majd nyugdíjba, és ezzel szemben csak 84 ezer fiatal áll be a munkába. A 84 ezer közül is az egyharmaduk azonnal azzal a boldog ténnyel kalkulálhat, hogy munkanélküliként kezdi a pályáját, tehát azt mondhatom, hogy marad 50 ezer fiatal munkavállaló, akinek esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és ennek az 50 ezer fiatal munkavállalónak kellene helyettesítenie az idős generációt, azt a 226 ezret, amely elhagyja a munkaerőpiacot. Ezek szomorú és szinte megoldhatatlannak látszó helyzetek, de ugyanakkor van tehetségünk arra, hogy 840 ezer embert rokkantként tartson el ez az o rszág, és a kormány továbbra is megengedi azt a luxust, hogy 40 éves emberek, csak azért, mert mondjuk, a rendészet világában teljesítettek, elmenjenek nyugdíjba. Minden rendőri vezető tiltakozik ez ellen a döntés ellen, mégse történik semmi, mégis évek ót a ez a rendszer így működik. Mi egy gazdag ország vagyunk, mi ezt megengedhetjük magunknak. A válság óta csak 140 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A kormány a munkahelyek megmentése érdekében 6 milliárd forintot fordítana munkahelymegőrzésre, 18 milliá rd igény jelentkezik egy pályázati rendszeren keresztül, de úgy írják ki az egész rendszert, hogy a 6 milliárdot sem tudják az érintettek felhasználni. Azt gondolom, államtitkár úr, hogy ez tragikomikus. Tehát beszélni arról, hogy megmentjük a munkahelyeke t, ebben nagyon jók vagyunk, de mondom: feltételeket úgy támasztunk, hogy ezeket ne lehessen igénybe venni. Még egyszer mondom: 6 milliárdra kínáltak lehetőséget, 18 milliárdra volt igény, de a 6 milliárdot se sikerült felhasználni az érintetteknek a 18 mi lliárdos igényeik mellett, mert a feltételek olyanok voltak, hogy ezt ne tehessék meg. Tehát amit a Bajnaikormány tesz - és én ezt ellenzéki képviselőként is elismerem , az a pillanat szorító gondjait valamelyest csökkenti, tűzoltónak jó a miniszterelnök úr, de a válság érdemi kezelésére, azt gondolom, hogy kevés. Legalábbis egyelőre semmi nem látszik abból, hogy ez a kormány alkalmas lennee a gazdaság motorjainak beindításához, mert hogy a GDP növekedjen, ehhez két feltétel kellene: az export növekedése , ilyen szempontból az európai piacoknak mi kiszolgáltatottak vagyunk, majd ha a német háziasszony elkezd jobban vásárolni, akkor mi ezt örömteli módon megérezzük, ameddig ez nem következik be, addig várjuk a berlini csodát. Azért pedig semmit nem tudunk t enni, meg a kormány nem is akar, hogy legalább a belső fogyasztás élénkítésével valamelyest a GDP növekedését ösztönözze. A kamarai elnök azt is mondja - és én igazat adok neki , hogy egy egészen új gazdaságfilozófiára lenne szüksége ennek a kormánynak va gy egy elkövetkezendő kormánynak. Ő felveti azt, hogy megújuló energiákra új iparágakat kellene telepíteni, az egészségipar fejlesztését
