Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2822 Az egész javaslatból egyébként az tűnik ki egyértel műen, hogy kizárólag fiskális szempontok alapján történt a javaslatok megfogalmazása, és ez jól leolvasható például a képviselőtársam által már említett kafetériarendszer megadóztatása kapcsán. Nem kaptunk egyértelmű és kielégítő választ arra, hogy miért is éri meg ez a kormányzatnak. A bizottsági ülésen elhangzott az, hogy a legtöbb számítás szerint az a bevétel, amit a kormány a kafetériarendszerből be kíván szedni, egyszerűen nem fog befolyni a költségvetésbe, ugyanis a munkavállalók, illetve a munkált atók nem fogják az ilyen irányú jegyeket, utalványokat megvenni, mert az az 5070 százalékos adóval nem éri meg. A magyar valóság szerint az fog történni, hogy ezt a pénzt vagy feketén vagy sehogy nem fogják odaadni az alkalmazottaknak, ezáltal még az a ma még a kiadási oldalon láthatóan megjelenő bevétel, ami egyébként áfa- meg egyéb bevételként megjelenik a költségvetésben, ez sem fog befolyni. Tehát megint egy olyan dologgal állunk szemben, hogy a kormány valamifajta küldetéstudattól vezérelve mindenáron szét akarja verni az egyébként egyetlen utolsó olyan - merem mondani itt a Házban - gazdaságpolitikai szisztémát, ami ma az étkezési és egyéb jegyekkel kapcsolatban kialakult. Ami, ugye, miről szól: arról, hogy ezeket a jegyeket nem lehet máshol elkölteni , csak Magyarországon, és ha nem is adózik a kimeneti oldalon, legalább a bevételi oldalon látható, ellenőrizhető, és adóbevételeket generál. Ezt a rendszert kívánja most a kormány, és ezt el is mondja a kormány, az a célja, hogy ezt a rendszert felszámolj a, és megpróbálja átterelni ezeket a juttatásokat a bérjellegű juttatások közé, ami a mi meggyőződésünk szerint nem fog megtörténni, mert a magyar realitás nem ez. Nem tudom, erre se készültek számítások, hogy ma vannak olyan vendéglátóipari egységek, szá llodák alapvetően, ahol a bevétel 3040 százalékát adják ezek a jegyek. Több tízezer munkahely - a felmérések szerint - kerül veszélybe ennek a rendszernek a lebontása által. Összességében azt tudom mondani, és ezt többen kifogásolták itt az áfa kapcsán is , és ezzel fejezném be az erre vonatkozó részről a fölszólalást, hogy nem látszik a javaslatból egy konkrét gazdaságpolitikai stratégia. Ez az áfa egységes megjelenése kapcsán egyértelműen következik, nincs differenciálás az áfában, nincsenek kijelölve azo k a prioritások, amelyek mentén a kormányzat látná azt, hogy mit is kell csinálni a magyar gazdasággal, és ezzel párhuzamosan szétver olyan rendszereket, amelyek ma támogatják a hazai vállalkozásokat. Tehát nem látjuk biztosítottnak az adótörvények kapcsán azt, hogy a hazai vállalkozások könnyebb helyzetbe kerülnének. A vagyonadóval kapcsolatban nagyon röviden annyiban foglalnám össze a kisebbségi véleményt, hogy alapvetően átgondolatlannak, igazságtalannak és alkotmányellenesnek gondolta a gazdasági bizott ságnak a kisebbik része ezt a javaslatot. Átgondolatlannak azért, mert - és ezt egyébként kormánypárti képviselőtársaim is elmondták - amíg Magyarországon nincs egységes vagyonkataszter, addig bármiféle vagyonadót kivetni az országban, az visszaélésekre ve zet, és át nem látható rendszerek kiépülését fogja eredményezni. Egyébként pont kormánypárti képviselőtársaim mondták el egy példa alapján, hogy az APEH vezetőinek egyéves jutalmából minden további nélkül ki lehetett volna Magyarországon építeni egy egység es vagyonkatasztert, és ha ez meglenne, akkor lenne értelme elkezdeni arról vitatkozni, hogy egyáltalán hogyan és milyen módon lehet Magyarországon vagyonadót kivetni. Igazságtalannak tartjuk a vagyonadót, mert egyrészt semmiféle biztosíték nincs arra, hog y ez a 30 milliós határ a következő időszaktól nem lesz 25 milliós, 20 milliós vagy 10 milliós, erre vonatkozó garanciák nincsenek a törvényben. Egyébként azt az állapotot is igazságtalannak tartjuk, hogy valakinek ma Magyarországon van öt vagy hat darab 2 0 millió forint értékű vagyontárgya, az egy fillér adót nem fizet, viszont ha valakinek van egy 35 vagy 40 milliót érő háza, az már kötelezett adófizetésre. (10.50) A mi véleményünk szerint - és ezt most budapesti képviselőként mondom - a budapesti, belvár osi lakástulajdonosokat és a kertvárosi lakókat kifejezetten hátrányosan érinti ez a törvény, ugyanis Budapesten - bármelyik külső kerületben - a magas telekárak miatt szinte minden egyes lakóingatlan
