Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2816 A foglalkoztatási bizottság előadója következik az előbb már begyakorolt kétszer ötperces időkeretben. Nagy László képviselő úré a szó. NAGY LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy én maradjak a bizottsági többségi véleményeknél, és ne ped ig a felszólalásoknál, ahogy azt a képviselőtársam tette az előbb. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2009. május 27ei ülésén tárgyalta meg a T/9817. számú törvényjavaslatot a közteherviselés rendszerének átalakításáról, illetve a T/9818. számú törv ényjavaslatot, a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén a bizottság - szeretném előrebocsátani - 10 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. A fides zes képviselőtársaim nem találták úgy, hogy ez a törvényjavaslat olyan fontos lenne, hogy részt vegyenek az ülésen. Miért támogatta a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság többsége ezt a törvényjavaslatot? Azért támogatta, mert nemcsak a válságkezeléshez járul hozzá ez a törvényjavaslat, hanem egy olyan növekedési pálya megalapozásához is, amely a válság lecsengése után Magyarország számára egy jobb fejlődést, egy magasabb fejlődést biztosíthat. Miért? Mert alapvetően ez a törvényjavaslat a munka terheinek a csökkentését célozza oly módon, hogy elsősorban ennek ellentételezéseképpen a vagyont és a fogyasztást adóztatja inkább. A munka terheinek csökkentése többek között megvalósul a munkaadó terheinek 5 százalékpontos csökkentésével, azaz járulék csökkentés ével, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésével és többek között a kisadók megszüntetésével. Nyilván a munkavállaló oldalára is kell kedvezményt adni vagy adócsökkentést adni, hiszen nemcsak foglalkoztatni kell, hogy jobban megérje, hanem munkát is vállalni, illetve munkabérből megélni is jobban meg kell hogy érje. Azaz szjacsökkentésre is sor kerül oly módon, hogy tulajdonképpen a munkabérből élők 90 százalékának, az adózók 90 százalékának ez egy kedvező változás, hiszen az alsó kulcs alá fognak ta rtozni. Hogyan néz ki pontosan ez az adóváltozás, ami elsősorban a munkavállalóknak és a munkaadóknak kedvez, azaz a munkát preferálja? Egyrészt az adó- és járulékcsökkentés hatására átlagosan 8 százalékponttal csökken az adóék, azaz a bérköltség átlagosan 8 százalékkal, és ez az átlagkereset szintjén pedig közel 9 százalékponttal csökken. Az átlagkereset szintjén a marginális adóék, azaz a többletmunkából származó jövedelem az átlagkereset szintjén az eddigi 71 százalékpontról 51 százalékpontra fog csökken ni, ami azt jelenti tulajdonképpen, hogy sokkal jobban megéri többletmunkát vállalni, hiszen a mai rendszerben tulajdonképpen igazságtalan és nagymértékben elvonó adórendszer van, és az új adójavaslat szerint sokkal jobban meg fogja érni többletmunkát vége zni, többletmunkából jövedelmet szerezni. Az átlagkereset szintjén a munkáltatói bérköltség 12 ezer forint, azaz 4,5 százalékponttal mérséklődik. Még egy fontos dolog, amit már korábban említettem, azaz az alkalmazottak túlnyomó többségénél, a legmagasabb jövedelműeket kivéve természetesen tulajdonképpen emelkedni fog a nettó kereset. A legnagyobb mértékben az átlagkereset szintjén fog emelkedni ez a nettó kereset, nyilván megkérdezhetik a képviselőtársaim, hogy miért nem a minimálbér szintjén. Hát, nagy va lószínűséggel azért, merthogy a minimálbért ma érdemben nem terheli személyi jövedelemadó, hiszen az adóév kapcsán tulajdonképpen egy minimális szintű szjaterhelés van a minimálbér szintjén. Alapvetően ez a javaslat - még egyszer - a munkát állítja a közé ppontba, a foglalkoztatást és a munkavállalást, azaz jobban érje meg foglalkoztatni alapvetően az átlagbér szintjén és az alatti szinten, és jobban érje meg munkát vállalni, illetve többletmunkát végezni. Ez a koncepció ellentételez tulajdonképpen egy vagy onadót, egy olyan típusú vagyonadót - azzal, azt hiszem, egyikünk sem vitatkozhat, hogy alapvetően a vagyont és a fogyasztást kell adóztatni a munka helyett
