Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2807 Ezt követően 12 százalékkal fut ki, íg y 4 698 000 forintos éves jövedelemszint felett már nem lesz érvényesíthető. Ezzel a módosítással jelentősen csökken az adóék és a marginális adókulcs az átlagkereset szintjén, míg előbbi 54 százalékról 45,7 százalékra mérséklődik, addig az utóbbi közel 20 százalékpontot csökken, nevezetesen 71,2 százalékról 51,6 százalékra. A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010ben az adózók több mint 90 százaléka az alsó, 17 százalékra javasolt adókulcs szerint fog adózni. (9.30) Tisztelt Ház! J elentős változatás, hogy 2010. január 1jével megszűnik a vállalkozások 4 százalékos különadófizetési kötelezettsége, és egyszerűsítési célból a magánszemélyek különadója beépül a személyi jövedelemadóba. Különösen a kis- és középvállalkozások számára a f oglalkoztatási képességük növelése szempontjából lényeges, hogy eltöröljük a munkáltatók által fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét. További adókönnyítő rendelkezések is szerepelnek a törvényjavaslatban. Módosul a gazdálkodó szervezetek átalakulásához kapcsolódó illetékmentesség. Az általános illetékmentesség helyett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés válik illetékmentessé. Új mentességet j avasolunk a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti részesedés keretében történő vagyonszerzésnél a visszterhes vagyonátruházási illeték körében. Mentesül az ajándékozási illeték alól azon ingó vagyontárgyak gazdasági társaságok között i ingyenes eszközátadás keretében történő megszerzése, amelyek visszterhes szerzés esetén sem esnének a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken. Ha azonb an az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efeletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 száza lék, a forgalmi érték efeletti része után pedig az eddigi 6 százalék helyett 4 százalék illeték lesz. A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében indokolt két évvel meghosszabbítani a lakóépítésre nyitva álló határidőt azokban az illetékügyekben, aho l az 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik. Az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő is két évvel hosszabb lesz azokban az illetékügyekben, ahol a határidő tavaly októ ber 1je és jövő év szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik. A finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében az előterjesztés kétéves időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízingügye kben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz juthassanak. A válság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az importvámkezelések, illetve az azzal összefüggő logisztika ne terelődjön át más országokba, az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó feltételek több ponton is enyhülnek. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az élőmunkaterhelés csökkentésének a forrását elsősorban az adórendszeren belül i átrendezés adhatja, ami egyrészt az adóbázis szélesítését, a kedvezmények, mentességek szűkítését, megszüntetését jelenti, és nagyobb hangsúlyt kap a vagyon adóztatása is a nemzetközi tendenciáknak megfelelően. A jelenleg adómentes vagy jövedelemnek nem számító pénzbeli és természetbeni juttatások adóügyi kezelésére a következőket javasoljuk. A juttatásoknak az a köre maradjon adómentes, amelyeknek biztosítása jelenleg is szociális alapon történik. Ezt követően legyen egy olyan juttatási kör, amely teljes egészében adókötelessé válik - üzemanyagmegtakarítás, napidíj s a többi , valamint a kormány azt javasolja, hogy a kafetériarendszereknek is részét képező béren kívüli juttatások közül az úgynevezett klasszikus kafetériaelem ek kedvezményesen, az adótábla felső kulcsával adózzanak, és a juttatást járulékkötelezettség ne terhelje. A nem klasszikus kafetériaelemek
