Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2808 különadózó jövedelemmé válnak, azaz teljes egészében a munkáltatónál 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százal ék járulékot viselnek. Azokat tekintjük klasszikus kafetériaelemeknek, amelyeket a legtöbb munkáltató juttat a munkavállalójának, így az üdülési csekket szállás- és művelődési célra való felhasználáskor, a dolgozó üdültetését célzó céges üdülőben történő k edvezményt, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, a meleg étkeztetés formájában biztosított juttatást, az iskolarendszerű képzést és a nem iskolarendszerű képzést, például a tanfolyami képzéseket. Azzal számolunk, hogy a kifizetők által ad ómentes juttatásként adott egyéb személyi jellegű ráfordítások nem csökkennek, vagyis a cégek nem fognak kevesebbet költeni az adóváltozások miatt, azaz amit korábban a kafetériajuttatásokra fordítottak, azt továbbra is tartják. Egyszerűsítjük az adórendsz ert a kiterjedt kedvezményrendszer átalakításával is. A személyi jövedelemadókedvezmények zöme megszűnik 2010től. Amit megtartunk: a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó ad ókiutalás. Ez utóbbiak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíjelőtakarékossági befizetések. Az egységesebb terhelés érdekében a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalékra emelkedik. A megváltozott munkaképességűek integrált f oglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. A kötelező foglalkoztatási szint, azaz az 5 százalék nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő. A gépjárműadó tételes mértékeit indokolt valorizálni, az adótételek 15 százalékkal emelkednek. Az üzletrész öröklésének illetékmentessége megszűnik. Az eva adókulcsa 25 százalékról 30 százalékra emelkedik. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már említ ettem, eleget téve a vállalkozások egyik legsürgetőbb igényének, megszüntetjük a 4 százalékos különadót, ugyanakkor a társasági adó mértéke átmenetileg 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10 százalékos adókulcs. Szélesíteni kívánjuk a társasági adó alapját. Ugyanúgy, ahogy a személyi jövedelemadózásban, a társasági adózásban is az adóalapkedvezmények zömét megszüntetjük. Megmaradnak azonban a beru házási kedvezmények, így a fejlesztési tartalék, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye és a gyorsított értékcsökkenés, s továbbra is érvényesíthető a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó kedvezmény is. Megmarad ezenkívül a holdingközpontok létrej öttét segítő bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvezmény, a jogdíj és a kamatkedvezmény, de ezek a jelenleginél szigorúbb feltételek mellett lesznek alkalmazhatók. Megmaradnak azok a társaságiadóalapot érintő korrekciós tételek is, amelyek jellemzően a számviteli szabályozástól jelentenek eltérítést. Így például a kapott osztalék továbbra is csökkenti az adóalapot, korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyamkülönbözet, a követelések értékvesztése, a céltartalék, illetve a nem jelentős hiba miatti ellenőrzési, önellenőrzési megállapítás. A személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások javasolt átalakításával összefüggésben társasági adóalapot képezne a reprezentáció, az üzleti ajándék, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adóme ntesek lennének. A vállalkozások versenyképességének fokozását szolgáló további intézkedés, hogy az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, amely csökkenti az adóalapot, és öt adóév alatt a követelés keletkezésekor m egfizetett adó száz százalékának visszanyerését eredményezi. A szabály az idei adóévre is alkalmazható. A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében enyhülnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei, és a tavaly december 31éig megképzett fejlesztési t artalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel, azaz hat évre meghosszabbodik. A javaslat szerint a hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások esetén is lehetővé válik a veszteségelhatárolás, első íz ben a 2009es adóévre vonatkozóan.
