Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2760 Nem magyarul tanulnak, angol képzésen vesznek részt. Ez két külön képzés, a magyar hallgatóknak é s a külföldi diákoknak. Nem egyszeri képzés van, hanem ugyanaz a tanár kétszeri képzést tart, ha leegyszerűsítjük ezt a képletet. Ez a jövőben is így lenne. Nem igazán értem, hogy akkor ez hogyan kapcsolódik össze. Miért kell a hallgatók 30 százalékának le nni vagy 20nak vagy 50nek, teljesen mindegy most, hogy milyen értéket mondunk, mert akkor is két külön képzésről van szó. Még egyszer mondom, ennek így sok értelmét nem látom. Ellenőrizhetetlen az, valóban, itt mélységesen egyetértek államtitkár úrral, h ogy kik alapítanának ilyet. Ma az Egyesült Államokban több mint 5 ezer olyan intézmény van, ami magát egyetemnek hívja, universitynek, high schoolnak meg az ördög tudja, még mi mindennek, és ezek nagy részéről azt sem tudjuk, hogy micsoda. Azt sem tudjuk, hogy micsoda, ott sem nagyon tudják sok esetben, mert önkényesen ennek elnevezik magukat. Nem lenne szerencsés, ha valóban parttalan, tömeges és ellenőrizhetetlen lenne a dolog. Itt teljes mértékben egyetértek a kormány álláspontjával. Külföldi oktatók mos t is jöhetnek. Úgy, ahogy Hoffmann képviselő asszony mondta, most is jöhetnek, minden egyetem hívhat meg vendégtanárokat, külön, hosszabbrövidebb időre. Egyetlenegy komoly kérdés van csak: képeseke megfizetni őket. Itt a legnagyobb probléma, hogy nincs r á forrás. Ha lenne forrás, akkor ez már régen nem lenne probléma. A munkavállalási engedély kérdését is feszegetik a javaslatukban, hogy egyáltalán ne kelljen munkavállalási engedély. Szeretném megjegyezni, hogy az európai uniós tagországok viszonylatában azon országokkal, ahol államközi egyezmények alapján a munkavállalás kérdése rendezett, ha úgy tetszik, szabad, ott most sem kell. Ahol még ez kevésbé rendezett, ott kell. Úgyhogy nem igazán értem, hogy ha ezt törvénybe iktatjuk, akkor ezzel például meglév ő hatályos, akár nemzetközi jogi szinten is szabályozott kérdéseket hogyan és mint érintenénk, vagy éppen hogyan nem érintenénk. (19.30) Azt gondolom, ezt azért illő lenne átgondolni. Önnek jogászként, gondolom, nem kell magyarázni, hogy itt különösen font os lenne ennek az összeférhető vagy nem összeférhető mivoltát kellőképpen átgondolni. Az akkreditációs kérdés fontosságával maximálisan egyetértek, amit itt elmondott Tatai képviselő úr vagy az államtitkár úr is. Ez igenis egy kulcskérdés, hogy ha a magyar állam területén, Magyarország területén működik egy felsőoktatási intézmény, itt ad ki diplomát, annak a tartalmáért, minőségéért a kibocsátó ország - nemcsak az intézmény, de a kibocsátó ország is - felel, mert magáról kiállít egy bizonyítványt. Ma szint én lehet egyébként különböző képzéseket Magyarországon indítani, akkreditálni kell. Azt sem mondanám, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság ebből a szempontból valami gonoszok gyülekezete, és azonnal akadályt akar állítani, mert - belső szabályzatukat el k ell olvasni - négyéves türelmi idő van. Tatai képviselő úr öt évről beszélt, lehet felőlem öt év is, most ebből a szempontból ezen nem kell összeveszni, de ma is működik az, hogy van négyéves türelmi idő, amíg az akkreditációs feltételek kiépítését az adot t intézmény meg tudja csinálni. Tehát nem igazán értem, hogy akkor itt most tulajdonképpen mit kellene nagyon szabályozni. Akkor, amikor önök azt javasolják, hogy a külföldi minősítéseket automatikusan ismerjük el, ezt megint feleslegesnek érzem, bevallom őszintén, mert ha átesik az egész egy magyar akkreditációs eljáráson, akkor az Akkreditációs Bizottság a különböző külföldi tudományos minősítéseket a helyén tudja kezelni, és egész egyszerűen azt mondja, hogy kérem, persze hogy rendben vagyunk. Tehát nem kell neki itt újra valamit produkálnia, egyszerűen csak megnézik, ellenőrzik, összevetik, és azt mondják, hogy igen, rendben van, ez valóban egy olyan tudományos minősítés, amit itt és itt megszereztek, azt Magyarországon is annak tekintjük, meg a világon mindenhol annak tekintik, és lehet az is, hogy azt mondják, hogy ácsi, az, hogy Kukutyinfalván ezt kiadták, az egy dolog, arról az égvilágon senki nem hallott. Kell a MAB, ez egy fontos kérdés.
