Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2647 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képernyőn öt képviselő neve , aki szót kér: Ékes József, Orosz Sá ndor, Farkas Sándor, Katona Kálmán - és most már csak négy, mert közben valaki kinyomta. De előtte megadom a szót annak a képviselőnek, aki írásban előre jelentkezett; 15 perces időkeretben Velkey Gábor képviselő úr következik, Szabad Demokraták Szövetsége . VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Országgyűlés! Egy valóban hatásaiban fontos, terjedelmében szűk előterjesztést tárgyalunk, és nem véletlen, hogy ennek az előterjesztésnek a kapcsán sok környezetvédelmi, ví zgazdálkodási kérdés felmerül. Először szeretnék a konkrét javaslatra koncentrálni. Többször elhangzott, hogy három paragrafusból áll, abból kettő érdemi paragrafus. Először a 2. §sal foglalkoznék, azt a mentességi javaslatot fogalmazza meg, ami a visszas ajtoláshoz kapcsolódó beruházások, fejlesztések, felújítások ügye esetén adna lehetőséget az ilyen jellegű tevékenységet folytató gazdasági szereplőknek, hogy az ezzel kapcsolatos költségeiket a vízkészletjárulékbefizetési kötelezettségük terhére elszámol ják, vagyis azt elismernénk. Ezzel olyan probléma merülhet fel, hogy ez a járulék belekerül egy olyan alapba, amely mindenféle kiadásokkal is terhelt, tehát fontos megnézni, hogy a kiadások hogyan oldhatók meg, az a tevékenység, amelyet ez a járulék finans zíroz, hogyan finanszírozható egyéb úton, de ezzel szeretnék kevésbé foglalkozni. Úgy gondolom, ez a javaslatirány egy helyes irány, és úgy gondolom, hogy ebben az irányban tovább lehet lépni. Természetesen fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jelenleg ha tályos szabályozás azt mondja, hogy vízkészletjárulékot nem kell fizetni azon kivett víz esetén - a felszín alatti vizeket tekintve , amelyet visszasajtolnak. Így nyilván ennek a paragrafusnak akkor lenne nagyobb jelentősége, ha a visszasajtolás aránya cs ökkenne. (12.50) Alapvetően azt gondolom tehát, hogy ez a módosítási irány helyes, ezt senki nem vitatta, ezzel magam is egyetértek, és támogathatónak gondolom. Az 1. §ban megfogalmazódó javaslat azonban több kritikai észrevételt vet fel, bizottsági előad óként ennek néhány elemét elmondtam, ezért erre szeretnék ráerősíteni. A javaslat egyértelműen visszalépést eredményez és jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest. Jelenleg az energetikai célú vízkivételek esetén egyértelmű generális szabály a visszasajtol ási kötelem. Ezt szeretné oldani a javaslattevő, vagyis az oldás kétirányú. Egyrészt meghatároz egy olyan kört, amely esetében egyedi elbírálás alapján a visszasajtolási kötelem mellőzhető. Továbbra is szeretném hangsúlyozni azt a felvetésemet, amit a bizo ttsági vélemény kapcsán már elmondtam, hogy a szabályozásnak ebben a formájában a mentesség megfogalmazása problematikus. Úgy gondoljuk, hogy ennek tartalmi elemeit a törvényben kellene rögzíteni, nem pedig rendeleti úton megoldani. Ezért egyetértek azzal a felvetéssel, amelyet Katona Kálmán fogalmazott meg, és amely a problémát jogosnak tekintve arra hívja fel a környezetvédelmi tárca figyelmét, hogy a minisztériumi szintű előterjesztésben a törvényi szintű szabályozásra tartozó ügyeket komplexebben, megal apozottabban és körültekintőbben a törvényben kellene megoldani, nem pedig rendeleti szinten. Azt gondolom, ez esetben könnyebben megtalálható a konszenzus, ha egyértelmű lenne a törvényben, hogy milyen alapon lehetne a mentességet elbírálni, és ez nem csa k a rendeletre tartozna, vagyis a parlament előtt kellene ezeket az elveket is elfogadni. A másik alapvető kérdés az érintett kör. Az érintett kör teljesen egyértelműen behatárolható, nemcsak az előterjesztők alapján, hanem a konkrét szabályozás alapján is . A törvény hatálybalépésekor jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezőkről szól ez a javaslat. Szeretném megerősíteni, hogy ezt alkotmányossági szempontból problematikusnak ítéljük. Miért csak a már ilyen üzleti tevékenységet vagy tevékenységet folytató körre vonatkozik? Ha alapvetően
