Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2619 Azt is tudjuk , hogy igen, ki lehet mondani olyan szabályokat, hogy ne használhassa az ügyfél pénzét bizonyos műveletek, tranzakciók végrehajtására. Az élet éppen azt bizonyította, hogy olyan területeken, ahol kimondtuk ezt, akár biztosítási területeken, akár értékpapírkereskedelemmel foglalkozó cégek esetében, bizony előfordultak olyan esetek, és a botrányos esetek közé tartozott, amikor az ügyfelek pénzéhez igenis hozzányúltak ezek az intézmények. Ez egy nagyon fontos elvi kérdés, hogy engedjüke ezeket az intézmények et, hogy ilyen formában belépjeneke erre a piacra vagy sem. (10.30) Nyilvánvalóan, ha engedjük, akkor ezt a kitételt, ezt a tilalmat meg kell tennünk, mert egyébként csak összevisszaság és káosz lenne belőle. Nagyon fontosnak tartom, és ezt a törvényjavaslat pozitívumaként említem a továbbiakban, hogy az ügyfél kifejezett kérelmére, kérelme alapján történhet csak, hogy készpénzt helyettesítő fizetési eszközt kapjon. Eddig azért komoly gyakorlat volt, hogy ha ke llett, ha nem, magyarul: bankkártyát kaptak az ügyfelek, és csak csodálkoztak, hogy hirtelen három, négy, öt bankkártyájuk is lett, került a birtokukba, annak ellenére, hogy ők nem kértek egyet sem. Nyilván ez a pénzintézetek marketingtevékenységéhez is ho zzátartozott és a fizetési eszközök elterjedésének ösztönzéséhez, viszont fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül fontosnak tartom azt, hogy csak kifejezett kérelem alapján lehet készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel ellátni egyegy ügyfelet. Fontos dolo gnak tartom azt, hogy végre világos szabály mondja ki azt, ami eddig nem volt ennyire körbeírt, hogy 45 ezer forintig kell a kártyabirtokosnak helytállni, amennyiben eltulajdonítják a kártyáját, és a szükséges intézkedéseket meghozza. Tehát úgy gondolom, h ogy ez végre világos szabályt teremt, hiszen nagyon sok jogorvoslati probléma merült föl e tekintetben, hogy ki milyen mértékben felel egyegy kártya elvesztése, tehát készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elvesztése vagy ellopása esetén. Új fogalomként be kerül a fizetési titok az eddigi banktitok mellett, illetve a sorba állításról is szól a javaslat, viszont nagyon hiányzik belőle az előnyösen rangsorolt fizetési meghagyások ügye. Gyakorlatilag ezekről a javaslat nem szól, márpedig az eddigi gyakorlatban ezek jól működtek, és bizony voltak olyan fizetési formák, módok, amik megelőzték bizonyos sorbaállás során a sorba állt tételeket, tehát bizonyos rangsorokat állított föl a fizetési rendszer. Úgy gondolom, hogy ezek továbbra is hiányoznak, különösen az ál lam érdekei szempontjából ezek fontosak lennének. Ennek a beemelésén vagy visszaemelésén érdemes elgondolkodni, úgy gondolom. A fizetési módok meghatározása is megtörténik a javaslatban. Amit nagyon fontos dolognak tartok, képviselő úr is utalt rá, hogy ne m 53at, én 81et számoltam meg, tehát szerintem 81 jogszabály fog módosulni, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló javaslatot elfogadja az Országgyűlés, és bizony ebben nemcsak technikai átvezetések vannak, hanem érdemi módosulások is . Gyakorlatilag a teljes törvénykezést át kell tekintenünk ahhoz, amennyiben ezeket a javaslatokat át kívánjuk vezetni a magyar jogrendszeren. Az élet valamennyi területét nagyon komolyan vagy kevésbé komolyan, de mindenképpen érinti, hiszen a ’90es évek elejétől egészen a 2008as év végéig gyakorlatilag a módosuló jogszabályok megtalálhatóak. Tehát nagyon oda kell figyelni, magam is úgy vélem, amikor ezek a módosuló szabályok megtörténnek, bekövetkeznek. Ami pedig a törvényjavaslat másik lábát érinti, hog y ezt mondjam, nyilván logikus, hogy a hitelintézeti törvény módosítását, módosulását át kell emelni a hitelintézeti törvénybe, és a pénzforgalomról szóló módosuló jogszabályokat. Úgy gondolom, hogy ebben is vannak problémás területek, még akkor is, ha ala pvetően a szabályozás, a szofisztikáltság, a státus jól el van helyezve. Az indulótőke fogalma bekerül a törvényjavaslatba az eddigi jegyzett tőke, alaptőke helyébe. Nyilván ez az új intézmény, amely létrejön, a pénzforgalmi intézmény, gyakorlatilag 37 mil lió 500 ezer forinttal is alapítható, de amennyiben csak, mondjuk, készpénzhelyettesítő eszközt bocsát ki, abban az esetben már 6 millió forinttal is elindítható. Azért elég kockázatos dolog ilyen alacsony
