Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2620 tőkekövetelménnyel rendelkező szervezeteket, társ aságokat beengedni erre a piacra, még akkor is, ha úgymond kockázatos tevékenységet vélhetőleg nem nagyon fognak folytatni, bár egyéb tevékenységeket épp a törvényjavaslat engedi, hogy működtethetnek, folytathatnak, tehát azért a veszélye megvan annak, hog y az egyéb tevékenység kapcsán nehéz helyzetbe kerülnek, és akkor adott esetben veszélyeztethetik a kis tőkekövetelmény miatt a pénzforgalmi rendszer jól működését is. Azon is el kell gondolkodni, hogy beengedjük a piacra őket, és máris kiszervezhetik a te vékenységüket, ami azért egy veszélyes precedens. Szabályozási oldalról mindig problémát jelent, hogy hogyan lehet ellenőrizni ezek után a kiszervezett tevékenységet, milyen szabályokat, szabályrendszert állítsunk föl annak érdekében, hogy ne veszélyeztess ük a pénzintézeti rendszer működését. Tehát ez egy szintén veszélyes precedens. Ez azért nincs benne az európai uniós irányelvben, hogy azonnal ki lehet szervezni az ilyen jellegű tevékenységeket. Fontos kérdés az, belekerült a törvényjavaslatba, hogy a kö zponti hitelinformációs rendszerhez csatlakozni kell a pénzforgalmi intézménynek, csakhogy a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslat végül is nem került a parlament asztalára, tehát igazán nem is tudom, hogy mihez kell így csatlakozni m ajd ezeknek a pénzforgalmi intézményeknek. Érdekes kérdést vet föl a vezető testületek esetében, különösen a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályok rendszere. Megítélésem szerint elég homályos a megfogalmazás. Másrészt k ülönösen, ahogy utaltam rá a felügyelőbizottságok vonatkozásában, elég furcsának tartom, hogy szakmai, banki, pénzintézeti gyakorlatot nem ír elő kötelezőként a vezető tisztségviselőknek, márpedig egy felügyelőbizottsági tagnak kell igazán helytállni, elle nőrzési tevékenységet végezni és nagy gyakorlattal rendelkezni egyegy intézmény ellenőrzése kapcsán. Ezen szabályoknak az ilyen módon történő enyhítését nem igazán tartom szerencsésnek. A tőkekövetelmény meghatározása a pénzforgalmi intézményeknél rendkív ül szofisztikáltan történt. Tehát ha ezt precízen végrehajtják, akkor úgy gondolom, hogy az elég komoly odafigyelést igényel. Ráadásul azt sem értem, hogy a sávhatárok miért így lettek meghatározva. Biztosan megvan ennek az oka, de talán szerencsés lett vo lna, ha az indokolási részben ezt részletesebben kifejtik, mert ilyen intézmények még nincsenek, és mégis elég konkrét sávhatárok és százalékok, ezrelékek lettek meghatározva. Szerencsés lett volna erre vonatkozólag valami tanulmányt bemutatni, hogy ez mié rt így került meghatározásra, mint ahogy a felügyeleti díj újraszabályozása is megtörténik alapdíj és változó díj tekintetében. Erre vonatkozólag sem láttunk összehasonlító számokat, hogy eddig hogyan és mennyi folyt be, és az új szabályokkal milyen módon fog változni majd a felügyelet, a díj összege hogyan terheli meg az ebben a szektorban működő vállalkozásokat. A belső ellenőrzés szabályai megítélésem szerint szintén túl engedékenyek, hiszen az szerepel a javaslatban, hogy szövetkezeti hitelintézetek ese tében például három helyen is végezhet valaki belső ellenőri feladatokat különböző összeférhetetlenségi szabályok mellett. Azért én elgondolkodnék azon, hogy szabadon lehete engedni, hogy egy belső ellenőrt vagy egy belső ellenőrzési rendszert akár három helyen is lehessen működtetni ugyanolyan formában vagy ugyanazon személy által. Szólni kell még természetesen az ügynökök nyilvántartásba vételéről, mert Molnár képviselő úr is érintette. Az ügynökök szerepe a pénzintézeti rendszerben igen jelentős, különö sen a hitelezés, a lakossági hitelezés területén. Magam is egyetértek azzal, hogy a jelenlegi helyzet kaotikussága nem tartható fönn, a nyilvántartásuk szükséges, csakhogy ez a rendszer most körülbelül 30 ezer embert érint közvetlenül. A mostani szabályozá s alapján az én megítélésem szerint talán egykét ügynök, ha megfelel a szabályozási kritériumnak. (10.40) Gyakorlatilag megszüntetjük az ügynöki tevékenység lehetőségét a pénzintézeti rendszerben, márpedig véleményem szerint nem lehet célja a kormányzatna k, hogy ez a 30 ezer ember munka nélkül maradjon. Érdemes végiggondolni, hogy a jelenlegi szabályozatlan rendszer helyett szükségese ez a hihetetlenül erőteljes és nagy követelményeket támasztó szabályozás, mert - ahogy
