Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2464 Szükséges továbbá a nyomozás felügyelete során adott utasítások szigorúbb ellenőrizhetős ége, átláthatósága érdekében e téren az írásbeliség szélesebb körű megkövetelése és egyes nyomozási érdeket nem sértő, jogi álláspontokat tartalmazó nyomozóhatósági tájékoztatások, erre reflektáló, jogi álláspontot is magában foglaló, ügyészi utasítást tar talmazó iratok megismerhetőségének biztosítása. A javaslat szerint a nyomozó hatóság és a nyomozás felügyeletét ellátó ügyész közötti felelősség pontos elhatárolása céljából az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást főszabályként írásban ad ja. Azonban azokban az esetekben, ahol ezt a nyomozás érdekei szükségessé teszik, az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást szóban is megteheti, azonban azt utólag írásban meg kell ismételni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, a kidolgozott megoldások alkalmasak a kívánt cél elérésére, és gy orsabbá, hatékonyabbá, jobbá teszik a büntetőeljárást. Az, hogy ez így legyen, mindannyiunk közös érdeke, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, aki ismerteti a bizottsági állá spontot. Parancsoljon! DR. BALOGH LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2009. május 11én tartott ülésén tárgyalta a napirenden lév ő T/9553. számú törvényjavaslatot. A kormány képviselője és a hozzászólók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a javaslat célja a büntetőeljárások időszerűségének javítása, amely mindenképpen indokolt. Egyetértettek az eljárások számának, időtartamának és költs égeinek csökkentésével is. Az eljárások gyorsítását célzó módosítások bevezetését, a kizárás szabályainak módosítását, a tárgyalási őrizet bevezetését, a bíróság elé állítás szabályainak módosítását, a tárgyalásról lemondás új rendelkezéseit, a bíró és az ülnök személyének változása esetén követendő eljárást valamennyi felszólaló támogatta. Polémia az előzetes letartóztatás szabályozásáról és az ügyészség és a rendőrség együttműködését előíró szabályokról alakult ki. Elhangzott, hogy az előzetes letartóztat ás alkalmazása időnként nemcsak a törvényben szabályozott célokat váltja ki, hanem például előrehozott büntetés jellege van. Az indokolatlanul hosszú ideig fenntartott előzetes letartóztatásnak lehet az is célja, hogy a gyanúsítottat beismerő vallomás téte lére bírják. (11.10) Rendkívül ritka azon esetek száma, amikor is az ügyészi indítvány nyomán a bíróság ne rendelné el az előzetes letartóztatást. Ezért a javaslat elfogadásának feltételeként elhangzott egy olyan javaslat, hogy vizsgáljuk felül az előzetes letartóztatás szabályait, és legyen mód a differenciált alkalmazásra olyan törvényi garanciákkal, amelyek például az előzetes letartóztatás maximális időtartamát a bűncselekmények súlyához igazítják. A vitában elhangzott olyan vélemény is, hogy az előzete s letartóztatások alkalmazásának bírói gyakorlatát, az ezzel kapcsolatos szemléletváltozást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is elősegítheti. A javaslat pedig tartalmaz differenciált szabályozást az előzetes letartóztatás időtartamáról, hiszen súlyo sabb bűncselekmények esetén négy év, kevésbé súlyos bűncselekményeknél két év az előzetes letartóztatás maximuma.
