Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2465 Az egyik felszólalásban határozott igényként fogalmazódott meg, hogy kérik módosítani a 4. § (5) bekezdésében lévő szabályt, amely szerint az ügyész csak akkor utasíthatja a nyomozó hatóságot valamely nyomozati cselekmény elvégzésének mellőzésére, ha az törvénysértő. Úgy látják ugyanis, hogy ez a rendelkezés felborítja az eddig töretlenül érvényesülő koncepciót, hogy az ügy ura az ügyész. A korm ány képviselője szerint a javaslat nem érinti és nem változtatja meg ezt a koncepciót. A bizottság 16 igen szavazattal és 13 tartózkodással a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta és támogatta. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur Lá szló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi pontnak megfelelően 20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Először megadom a szót Balogh Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az utóbbi időben sok kritika érte az igazságszolgáltatás folyamatát amiatt, hogy az eljárások lassúak, a befejezés késik, az időszerűség sérül. A napirenden lévő T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából módosítja a büntetőeljárásokról szóló 1998. évi XIX. törvényt. Ezt a célt a javaslat alapvetően úgy éri el, hogy csökkenteni fogja az eljárások időtartamát és számukat, de célja a módosításnak az eljárások költségeinek redukálása is. Nézzük, melyek azok a módosítások, amelyek az eljárások gyorsítását célozzák. Az utóbbi id őben az eljárások elhúzódásának egyik eszközévé vált az eljáró bíróval szemben elfogultsági kifogás bejelentése. A hatályos szabályozás szerint az elfogultsági kifogással érintett bíró az ügyben ugyan eljárhat, de a kifogás elbírálásáig érdemi döntést nem hozhat. Miután az ügyek elemzése azt mutatta, hogy a bejelentések rendszerint megalapozatlanok, a javaslat úgy módosítja a szabályozást, hogy ezentúl a kifogással érintett bíró az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vehet. Természetesen kiderülhet, hogy a bíró mégis elfogult volt, ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi. Ha ugyanazon bíró ellen ugyanazon okra hivatkozással jelentenek be alaptalan kizárást, a bejelentést indokolás nélkül el lehet uta sítani. Ez nem mentesíti az eljáró tanácsot az érdemi vizsgálattól, de a határozatot nem kell indokolni. A tárgyalási őrizet jogintézményének bevezetése azt célozza, hogy a bíróságnak több eszköze legyen a vádlott megjelenésének biztosítására, ugyanis az i s az eljárás elhúzódásához vezet, ha a vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson. Ilyenkor a bíró a sikertelen elővezetési kísérlet után vagy elfogatóparancsot bocsát ki, vagy az ismert helyen tartózkodó vádlott tárgyalási őrizet ét rendeli el. A tárgyalási őrizet ugyancsak 72 óráig tarthat. Módosulnak a bíróság elé állítás szabályai is. Eddig a bűncselekmény elkövetésétől számított 15 napig volt helye ennek a jogintézménynek, most a módosítás 30 napos határidőt szab, mégpedig azér t, hogy a bizonyítékok beszerzésére hosszabb idő álljon rendelkezésre, ugyanakkor talán több ilyen, viszonylag egyszerű és gyors eljárás lefolytatására lesz mód a jövőben. A tárgyalás folytonosságát két alapvető feltétel érvényesülése garantálja. Egyfelől hat hónapon túl a tárgyalást elölről kell kezdeni, másfelől az eljáró tanácsnak változatlan összetételűnek kell lennie. A módosítás azt mondja, ha a bíró vagy az ülnök személyében változás következik be, a tárgyalás hat hónapon belül az addig keletkezett i ratok ismertetésével is megismételhető. Tehát a bíró dönthet úgy, hogy iratokat ismertet, de dönthet úgy is, hogy megismétli az addigi bizonyítást. A büntetőeljárási törvényben szabályozott külön eljárások egyike a tárgyalásról lemondás. Ez a jogintézmény kicsit hasonlít az angolszász jogrendszerből ismert vádalkuhoz, de semmiképpen sem azonosítható vele. A tárgyalásról lemondás a bíróság előtti bizonyítási eljárást egyszerűsíti le azzal, hogy a bíró a vádlott bűnösségét a beismerő vallomására és a nyomozat i iratokra alapozza. Az eljárás
