Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2463 terheltet a bíróság e lé állítsa. A 15 napos határidőt a javaslat 30 napra módosítja, lehetőséget adva ezzel arra, hogy ezen időtartam alatt a bizonyítékokat beszerezzék, és több ügyben legyen alkalmazható az eljárás e gyors fajtája. Jelentős módosítást hajt végre a törvényjava slat az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok körében. A hatályos szabályozás alapján az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, legfeljebb három évig lehetséges a terheltet előzetes letartóztatásban tartani, attól függetlenül, hogy m ilyen bűncselekmény miatt folytatják ellene a büntetőeljárást. A hatályos szabályozás tehát nem differenciál. A módosítás a szakmai és a társadalmi igényeknek megfelelően, figyelemmel a nemzetközi egyezmények elvárásaira, az Emberi Jogok Európai Bíróságána k gyakorlatára és az alkotmány előírásaira, az előzetes letartóztatás abszolút felső határidejét 4 évben határozza meg, ha a terhelttel szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárá s. Az ilyen büntetési tételhez kötött bűncselekményi kör esetén általában a bizonyítás bonyolultsága, nagyobb időigényessége indokolja az előzetes letartóztatás felső tartamának emelését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az előzetes letartóztatás időtartam ának ésszerűségi vizsgálata során különös gonddal vizsgálja az ügy bonyolultságát, a terhelti magatartást és az eljáró hatóságok tevékenységét is. Ez utóbbival összefüggésben ki kell emelni, hogy előzetes letartóztatás elrendelésekor a büntetőeljárások sor án továbbra is biztosítani kell az eljárások soronkívüliségét, azaz az eljáró hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a terhelt a lehető legrövidebb ideig legyen előzetes letartóztatásban. Ezzel egyidejűleg az előzetes letartóztatás kivételes alkalmazható ságának erősítése érdekében a módosítás az előzetes letartóztatás tartamát két évben jelöli meg azokban az esetekben, ahol a terhelt ellen öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárás. Tisztelt Országgyűlés! Ugya ncsak az eljárás gyorsítását szolgálja az idézés és értesítés szabályainak olyan irányú módosítása, amely általános jelleggel lehetővé teszi az írásbeli és a szóbeli idézés mellett a más alkalmas módon vagy eszközzel történő idézést, természetesen a célsze rűségi szempontok figyelembevételével. E körbe tartozik, hogy a bíróság, ügyész, nyomozó hatóság által folytatott eljárásokban a felsorolt szervek egymással és a védővel, jogi képviselővel az írásbeli kapcsolatot a központi rendszer útján elektronikusan ta rtják, ezzel is hozzájárulva az eljárások időszerűségének a javításához. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkalmazás során felmerült problémák felszínre hozták, hogy az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatát szabályozó rendelkezések a felelősség, döntési k ompetencia vonatkozásában további pontosításra szorulnak. A jelenlegi szabályozás szakított a korábbi büntetőeljárási törvény azon koncepciójával, miszerint az ügyész az ügyek túlnyomó többségében utólagos törvényességi felügyeletet lát el. Ehelyett a hatá lyos szabályozás az ügyész egyik fő tevékenységeként a nyomozás irányítását jelöli meg, amely a korábbi törvényhez képest nyilvánvalóan szűkebb mozgásteret biztosít a nyomozó hatóság számára. Azonban a jelenlegi szabályozás sem szünteti meg a nyomozó hatós ág szakmai önállóságát. A javaslat lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság a rendelkezésre álló határidőben az önállóan végzett nyomozása során végrehajtson olyan nyomozási cselekményeket, amelyek álláspontja szerint az ügy előbbre vitelét szolgálják, felté ve, ha ennek elvégzése nem törvénysértő. Ez utóbbi esetben az ügyész a nyomozási cselekmény mellőzésére ad utasítást. Hangsúlyozni kell tehát, hogy ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást, az ügyész csak akkor utasíthatja a nyomozó hatósá got az általa elvégezni kívánt eljárási cselekmény mellőzésére, ha az adott eljárási cselekmény elvégzése törvénysértő lenne. Szintén az ügyész és a nyomozó hatóság eljárásbeli szerepének elkülönítése és ebből eredő döntési hatáskörök precízebb elkülönítés e érdekében a nyomozás irányításának egyik különleges eszköze, az úgynevezett fokozott ügyészi felügyelet szabályai a büntetőeljárási törvényben kerültek elhelyezésre.
