Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2420 ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Lezsák Sándor, Ángyán József és m ás képviselők önálló indítványát H/9338. számon, a bizottsági ajánlásokat H/9338/13. számokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Rövidesen megérkezik Lezsák Sándor alelnök úr, aki ezt megteszi. (Rövid szünet.) Lezsák Sándor megérkeze tt, aki egyébként mindig pontos volt, de most olyan gyorsan haladtunk, hogy ez őt is megzavarta. Tehát az előterjesztői expozé következik. Lezsák Sándor képviselő úré a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisz telt Ház! Államtitkár Úr! Harmincegy képviselőtársammal együtt nyújtottuk be a tanyák védelméről és megőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslatunkat. Mindannyian átérezzük, hogy a tanya megőrzésre méltó hungarikum, magyar és európai érték mint hag yományos lakóépület, gazdálkodási és települési létforma - elidegeníthetetlen öröksége a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti múltunknak. Az előterjesztőkön kívül nyilván még több olyan képviselő dolgozik itt az Országgyűlésben, akik , bár a parlamenti patkó két oldalán ülnek, de van egy közös pont az életükben: tanyán nőttek fel, tanyasi iskolába jártak, tanyasi gazdálkodásban dolgoztak, közeli hozzátartozójuk tanyán élt, vagy még ma is ott lakik. Mint kisgyermek, magam is megismerhet tem a szabolcsi bokortanyák életét, és bár Pesten nevelkedtem, de immár négy évtizede Lakiteleken élek. Lakitelek Kecskemét környéki tanyás település, ahol még a '70es évek elején is faluvégi ritkuló porták szinte észrevétlenül léptek át a tanyasi övezetb e. Húszesztendősen a lakitelekiszikrai, részben osztott tanyasi iskolában tanítottam, feleségemmel kezdetben egy klebelsbergi iskolaépület szertárában laktunk, majd a másfél szobás szolgálati lakás után Lakitelek szélén újítottunk fel egy omladozó, rossz állapotban lévő tanyasi lakóépületet. Ma is ott élünk. Tudom például, hogy mit jelent a vertföldes, vastag fal, mely télen tartja a meleget, nyáron pedig kellemesen hűti a levegőt. A tanyán élők sorsa és helyzete már közel egy évszázada foglalkoztatja a ma gyar közélet legkiválóbb gondolkodóit. Illyés Gyula “Puszták népe” című szociográfiájával tört be a magyar irodalmi életbe, és magam is a magyar valóság kézikönyveként olvastam Móriczot, Féja Gézát, Kodolányi Jánost, Kovács Imrét, Erdei Ferencet és Veres P étert. Klebelsberg Kunó oktatási, kulturális és vallásügyi miniszter több ezer tanyasi iskola építésével tette halhatatlanná nevét az ilyen iskolákban tanuló és később innen továbblépő, a tudományos életben is helytálló tanyasi nemzedékek révén. A '70es é vek elején Klebelsberg neve csak az általa épített tanyasi iskolák jelzőjeként jelent meg. 1973ban Kecskeméten, az akkori Hazafias Népfront által szervezett tanyakonferencia nekem is élményt adott, hitelesítette például a “Forrás” című folyóirat szociográ fiáit, a valóságot feltérképező elkötelezettségét, Zám Tibor írásait például, és ráirányította figyelmünket a “Magyarország felfedezése” című könyvsorozatra. Tisztelt Országgyűlés! Könyvtárnyi irodalmat kellene most felsorolnom. A szaktudós Györffy Istvánt ól a költő Buda Ferencig, Sára Sándor dokumentumfilmes lírai vallomásáig, Mendöl Tibor geográfustól Erdei Ferencen át a tudós Romány Pálig. Szenti Tibor “A tanya” című szociográfiainéprajzi művében az utókor számára is érzékletes leírással rögzíti a hetve nesnyolcvanas évek tanyai népességének a mindennapjait, életmódjukat és szokásaikat. Ennek a parlamenti előterjesztésnek természetesen nem feladata a tudományos, politikai és irodalmiművészeti háttér föltérképezése, de mindenképpen meg kell említenem a v idékpolitika
