Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2421 rangját, ezen belül a tanyakutatást is erősítő Glatz Ferencet és a gyakorlati érzékkel áldott Font Erzsébetet, és aki sokunk számára valódi tanyakutató műhelyt teremtett, Csatári Bálint munkásságát, és a kutatásokat irányító tevékenységét. Csa tári Bálint irányításával Tanyakollégium néven a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Regionális Tudományos Intézetének szakmai felügyelete alatt a gödöllői Szent István Tudományegyetem tanárai, több mint harmincan, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében 200 2ben és 2003ban 120 egyetemistával szociológiai felvétel keretében mérték fel az ezredforduló utáni tanyavilág típusait, lakóit, az itt élők távlati céljait és reális perspektíváit BácsKiskun megye 24 tanyás településén. Érdemes röviden felidézni a felm érés más kutatásokban is megtalálható következtetéseit. A mai tanyán élők helyzete közvetlen következménye annak, hogy az utóbbi fél évszázadban gyakran a tanyák létezésével szemben ellenséges vagy jó esetben közömbös településpolitika érvényesült. (20.10) Az itt élők csak korlátozott mértékben gazdálkodhattak, nem építkezhettek, gyermekeik számára fokozatosan megszüntették a tanyasi iskoláikat, lassan haladt a tanyák villamosítása, alig épült korszerű külterületi út az érdekükben, s a korábban működ ő mozgóboltok s más tanyasi ellátó egységek is megszűntek, bezártak. A rendszerváltás után a kislistás választások miatt alig kerültek be a tanyán élők az önkormányzati testületekbe, így egyre mérsékeltebb lett a tanyán élők érdekérvényesítő képessége. Biz ony ma, amikor a kisebbségek esélyegyenlőségének a védelme sok programban követendő cél, akkor a mostoha kisebbségsorsúak közé sorolhatjuk a tanyán élő mintegy 200 ezer honfitársunkat is. Sokan emlékezhetnek arra, hogy a tanyán élők és érdekképviseleti sz erveik például 2004 őszén petróleumlámpás tüntetést szerveztek itt az Országház előtt azért, hogy felhívják a képviselők figyelmét a korszakunkhoz méltatlan gondjaikra. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mind 2003ban, mind 2004ben is vizsgálta a tanyák villamosítása elhúzódásának okait, az ebből adódó esélyegyenlőtlenség mértékét, és javaslatot tett az állam nagyobb arányú tehervállalására a villamosítási beruházásokban. Annak ellenére, hogy az országgyűlési biztos a villamos energiával ellátatla n területeken élők körében kimutatta az esélyegyenlőséghez való jog, a gyermeki jogok, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmét, érdemleges állami intézkedés bizony nem történt a gond megoldása érdekében. Az említett szociológiai f elvételben a legtöbb megkérdezett szereti a lakóhelyét, s ha lehetne, maradna a tanyán. Legnagyobb problémájuk a közbiztonság és a munkalehetőségek hiánya. A fiatalok emiatt, ha kényszeredetten is, de elköltöznének a munkaalkalmakat biztosító településekre ; a középkorúak, vállalva az alacsony jövedelemszintet, inkább maradnak. A tömegközlekedés romlik, és egyre gyakrabban válnak megközelíthetetlenné a kistelepülésen, tanyán élők számára olyan munkahelyek, amelyek korábban még elérhetők voltak. A nagyüzemek szétesésével a tanyasi háztáji gazdaságokat integráló szervezetek is jórészt hiányoznak. Nagyon kevés a tanyán élőknek a fejlesztéshez szükséges tőkéje, friss tudása és a piaci kapcsolata ahhoz, hogy gazdaságukat képesek legyenek korszerűsíteni. Az öngondo skodásnak az elemi feltételei is hiányoznak. A fiatalok elköltözési hajlandóságát a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozó iskolabezárási szándékok is erősítik. A tömegközlekedés, szállítás és hírközlés területén mindenekelőtt az elhanyagolt, leromlott útháló zat és sok helyen a tanyai bekötőutak hiánya gátolja a tanyasi termékek értékesítését. A vidéki tömegközlekedés járatai ritkulnak, és ezek a járatok sem alkalmazkodnak az eljáró munkavállalók munkakezdési és munkavégzési időpontjaihoz. A tanyán élők munkan élkülisége emiatt is tartósan magas. Politológusok véleménye szerint módosítani kellene a helyi önkormányzatok választását szabályozó törvényt, mégpedig oly módon, hogy a tanyai szórványlakosság számára is legyen
